1966. február 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
i fi- 7 A férfi zakók bevált . .gasztás *s technológiáj mák^kivánt -mérvű elterjedését o ragasztógyártás fejletlensége kodályozta - Silco.r rel vezette be az ipar a viszk >za öltönyök gyártását is- s ha^az ármegállapítás is figyelembe v tte volna ezeknek fésűi.szövetből készült öltönyöket megközelítő minőséget, ez az öltönytipus is nagyobb mértékben kerülhetett /olna forgalomba3« A tanácsi sz oktorban Budapesté ím Kézműipari Vállalat két íizom-q ága folyhat IronfeTcció termelés; Az alsónenü termelését a nem kielégítő anyagellátás, a női és gyermekkonfekcióét pedig a hiányos fésűs 6s müszálas szüvetűllátás akadályozza® Az uj termék bevezetését itt nagymértékben késlelteti, hogy műszaki leírásukat kötelezően a Ruhaipari Tervező Vállalattól kell beszerezni* Miután a termelést csak’az igy beszerzett műszaki leírás alap jóin és csak a termék előzetes elfogadását követően szabad sorozatban megkezdeni, ezért a Kézműipari Vállalat a kereskedelem kifejezetten erre irányuló kívánsága mellett sem térhet el a műszaki leírástól. A tanácsi ipar fejlődése érdekében érdemes lenne ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozni, A kézműipar másik problémája, hogy a szállítási alapfeltételek a készárunál olyan osztályos arány betartására kötelezik, melynek elérésére jelentős kézi munkát kellene igénybe vennie. Az előirt osztályos'arány túllépése miatt a kézműipar elég nagy kötbórtor- het visel* A gazdálkodási rendelkezések a tanácsi ipar anyagszükségletének csak kis hányadát biztosítják- Nézetünk szerint ezért túl nagy kockázatot vállal a helyiipar ilyen bizonytalan anyagellátás mellett, ha a kereskedelemmel szemben kötött készárura vonatkozó szerződése mellett arra is vállalkozik, hogy a kevésbé megkötött szövetkezeti ipar nagyobb lehetőségeivel szemben az anyagbeszerzésben is versenyezzen. Súlyosbítja még anyagellátási helyzetét az exportra történő termelés kivételes anyagéllátottsága is* Ez egyúttal magyarázatul is szolgál a helyiiparban is mind intenzivebben jelentkező arra a tendenciára, hogy a vállalatok miért törekednek minél nagyobb mérvű oxportkdtelczcttsúg vállalására, A tanácsi és szövetkezeti ipar indokolt kívánságának tartjuk, hogy az általa használatos szinü és dossinü'alapanyag ne kerülhessen méteráruként kereskedelmi forgalomba® Ez divatos anyag kiválasztása esetén megkönnyítené választéki vonatkozásban a szocialista ipar termelését, sőt a méretes szabóságok ingatag rentabilitását is kedvezően’befolydsolnác Népgazdasági szempontból nem kifogásolható, hogy a Temaforg Vállalat részéről begyűjtött formahibás, maradók és'hulladék fonalak feldolgozása a Kézműipari Vállalat kötelessége, Semmiképp nem érthetünk azonban egyet azzal a rendelkezéssel, hogy a festési ós □ercelizálási kapacitást teljesen nélkülöző Kézműipari Vállalat a^rendelkezésére bocsátható fonalminőség ismerete hiányában is kénytelen szerződést kctni© Számos felesleges vita származik a tanácsi ipar számára használhatatlan fonalak szállításából. Végül problémát jelent a selejtes harisnyák újbóli átkötéséből | 3/ t