1966. február 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
I i tf E hiányosságokat nézetünk szc.int azonnal megszüntethetné, a kon-' fekcióipar termelését pedig t rvszerubbó és folyamatosabba tenné, ha a kidolgozásra kerülő uj a..apfeltétolek a jelenlegi negyedéves szerződési rendszert az u, gazdasági mechanizmus kidolgozásánál alkalmazott irányelvnek megfelelően kétütemes szezonális rendszerrel váltanák fel, s gondoskodnának arról is, hogy az anyag és a készáru szállítási határidői elkülönüljenek egymástól.. Vógüí az anyaggyártók rentábilis termelését nem a megrendelhető anyagmennyiség legkisebb mértékének meghatározásával, hanem az elenyészően kis mennyiség'megrendelése esetére felszámítható felárral kellene biztosítani * A konfekcióiparban a minisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti ipar profilját annyira nem különítették el egymástól, hogy termelésül: szinte teljesen párhuzamos, sőt mind a három szektor egyaránt exportra is dolgozik, A minisztériumi ipar jobb anyag- ellátási és termelési feltételei a nagyüzemi termelési módszerük könnyebb alkalmazását biztosítják. A tanácsi és a szövetkezeti ipar,- melyeket eredetileg helyi szükségleteknek, helyi és hulladékanyagokból való kielégítésére hoztak létre, - sokkal nehezebb feltetelok mellett dolgozik, s ha mindezek ellenére a nagyüzemi szervezési módszerek alkalmazásában értek is el bizonyos eredményeket, ezek még meg sem közelítik a minisztériumi ipar mai munkaszervezését. A készárut termelő ipar helyzotót igy termelési feltételeik különbözősége miatt szektorenkint kell vizsgálnunk. A legfejlettebb minisztériumi konfekció ipar egyik leginkább ismétlődő termelési probTémájónak az" volt az előidézője, hogy a szállítási alapfeltételek az anyag szállít ól: részére nem tették kötelezővé o szinszerinti ütemezés havonkénti betartását. Az anyagmegrendelések szinszerinti ütemezése a készárut termelő üzemek részéről kötelezően 3 hónapra szól. A kereskedelem veiül: szemben azonban A hónapra specifikál. Miután az anyagiparnak a szinszorint megadott havi ütemezését nem, csak a negyedévit kell betartania, ezert sokszor előfordul, hogy a kereskedelem negyedik havi igényének kielégítésére szükséges színárnyalatokat az anyagipar már az első és második hónapban leszállít ja, s éppen a tárgynogyed első havi anyagmennyiségénél: a kivánt szinclc szerinti leszállításával marad el. Ebből azután felesleges viták keletkeznek, mert a kereskedelem meglévő készleteitől függően fogad csak el a szerződésben kikötöttől eltérő, más áruválasztékot, ami ritkán azonos az ipar behelyettesítésként felajánlott válasz-* tékával* E probléma jelentőségét eléggé szomlélteti, ha kizárólag arra hivatkozunk, hogy a Vörös Október Férfiruhagyár 3o - 4o,ooo öltözet készruhát volt kénytelen a múlt évben üzemében az ilyen vitákból kifolyólag tárólni, A nagyobb keresletre számottartó szintetikus anyagoknál tapasztaltuk, hogy a külföldi eredeti varró-vasalógópek elhasználódása mind több minőségi hiba előidézője. E gépek os alkatrészeik gyártását as egykori szállító nyugatnémetországi gyár megszüntette, s a meghibásodott alkatrészek ezért mind több konfekcionálást hibát okoztak, sőt a gépet pótló kézi munka nem mindig volt alkalmas a gépteljesitmény helyettesítésére# * , , , 0 5 T i
