1965. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
[——" ~~ 1 ,» I I i | \4 ' 13 « teremtésére a veszélyeztetett gyen. ek czüleinek munkahelyével, esetenként a lakóbizottságokkcl, Nem tudtuk elérni azt so, hogy a veszélyeztetett gyermekek minden esetben 1 e, alább a napközibe kerüljenek. Több alkalommal kellene élni a szelőknél, az iskolai tanári kollektíva előtti felelősségrevonás eszközeivel. Hogy ezzel a lohotŐ3éggel iskoláink élni tudjanak, hatóságilag is támogatni kell őket. Fokozottabban szükségbe annak a szemléletnek a meggyökereztetése, amoly szerint a gyer- mokvédelmi munka nem kiszakított, különleges föladat, hanom a ne/élőmunka mindennapi folyamatához tartozik. Az omlitGtt két kategóriába /hátrányos helyzetben lévő és vészé- lyoztctott/ tartozó tanulók figyalemreméltóak abból a szempontból Í3, hogy elsősorban közülük kerülnek ki azok, akik lemorzsolódnak, A főváros általános iskoláiban a VIII,. osztályban 9 és fél százalékkal lesz kevesebb a tpnulok létszáma, mint nz a beindulás! első évfolyamban volt, Á VIII. osztályig el nem jutott tanulók egy része gyógypedagógiai intézetbe kerül, más része évismétléssel halad tovább, vagy kimaradva a dolgozók iskolájába jolontkezik. Vannak, akik teljesen abbahagyják a tanulást. Érdemes felfigyelni a túlkorosság emelkedésére, Az 1964/65. tanévben 963 fő, 5,15% volt már az első osztályban túlkoros. Ez a szám az V, osztályban már 11,35%-rp emelkedett, a középiskolai lemorzsolódás legnagyobb méreteket oz.I, és a II, osztályban ölt, /9,1% és 5,5%/ Egyazon korcsoport I. és IV, osztálya közötti különbség 14%-ot tesz . ki, A középiskolák közül legnagyobb a lemorzsolódás.a gimnáziumokban. E^bon szeropet játszanak az un, "eltanápsolások* is. Ezek főleg az I, és II. osztályokban fordulnak elő. 1.500 megvizsgált,lemorzsolódott tanuló 13%-a kapott fegyelmi büntetést a gimnáziumokban, A .lemorzsolódást sokféle tényező befolyásolja. A középiskolai lemorzsolódásnál leglényegesebb tényező a tanulók megfelelő pályairányításának megoldatlansága, valamint, hogy oz alacsonyabb iskoláztatással rendelkező szülők nőm tudnak megfelelő segitséget nyújtani gyermekeik tanulmányaihoz. Az általános iskolai lemorzsolódásnál legnagyobb részt a psaládi körülmények, sok esetben a szülői felelőtlenség játszik közre, Ezen okok mellett - bár kisebb mértékben - megtalálhatjuk a tanulók kudarcélményeit, az iskolai közösséghez való érzelmi kötöttség hiányát, a kellő időben adandó tanári sogitségnyujtás elmaradását. j 1512/Mné gjg •
