1965. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
104
I _____ 1 - * * - < ■■ *■* ■ • -Hp I I- 23 Elnök : Szegedi elvtára, van-e reagálni valód? /Nincs./ Akkor a következőket juvasolom. A Végrehajtóbizottság fogadja el a jelentést. Megjegyzésem pedig a következő: Akik jelentést ké3zitenek a VB számára, általában el szokták követni azt a hibát, hogy mellékelnek táblázatokat és feltehetőleg abból indulnak ki, hogy ha van egy 0 oldalas számtáblázat, azt senki nem nézi át és ezért a táblák összeállitása nem szokott a leggondosabb lenni, mindig a táblákban van a legtöbb hiba. De vannak, akik néha átnézik a táblázatokat és ezért pontos, jólszerkesztett táblázatra van szükség. A táblából ki kell derülni, hogy milyen időszakra vonatkozik. Mert nem jó, ha a novemberben tárgyalt anyagban augusztusi adatokat közölnek 03 nem jó, ha a számok keresztbe-kasul nem stimmelnek. A másik dologi(Perlai elvtárs, hogy a pályairányitá3i felméréseket nálunk hosszú ideig hivatalosan tudománytalonnak minősítették és semmiféle ilyen kezdeményezéseket nem engedélyeztek. Ezért jutottunk el odáig, hogy tulajdonképpen sokszor a 3zülő spontán elhatározására van bizva, hogy gyermekét milyen pályára irányitja, viszont a 3ZÜ1Ő is képtelen eldönteni, mert egy Vm. általánost elvégzett gyermeknek a szülője csak azt tudja, hogy mehet a fia gimnáziumba, szakközépiskolába, ipari tanulónak és mehet valahová dolgozni is. A szőlő önmaga nem mindig tudja eldönteni, hogy melyik lenne jó. Elsősorban csak a dolog anyagi oldalát nézik, másodsorban pedig jót akarnak gyermeküknek. Maga a gyermek pedig 14 éves fejjel nem tud a szülőnek tanácsot adni. A pedugégustél sem lehet megkívánni, hogy a III. táblázutban felsorolt néhány szakma közül is meg tudja mondani, hogy az áltáa nevelt gyermek mire alkalmas. Ilyen pedagógus nincs. Ha van ilyen Magyarországon, akkor az mindenfajta társadalmi, anyagi és erkölcsi elismerést megérdemel. Kell tehát | egy olyan intézményhálózat vagy ozerv, amely a gyermekkel már kora ifjúságában elkezd foglalkozni és tanácsokat tud adni arra, hogy milyen irányban keressék a gyermek elhelyezkedési lehetőségét. Ennek másik oldala, hogy kell az a bizonyos távlati munkaerőterv, amelyet a munkaügyi osztály legutóbb egyik jelenAo% I
