1965. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
105
i * 1 > 24 tésében reklamált. Kell azért, hogy világos legyen, hogy hová lehet irányitani a gyermekeket. A mostani számokból az derül ki, hogy a középiskolába felvettek közül szakközépiskolába vagy technikumba felvettek 7.676 gyermeket, az V. táblázat statisztikája szerint ipari tanulónak csak 14.637-et. Mindenki ki tudja számitani, hogy a szakközépiskolába vagy technikumba menő gyermekek szeretnének az üzemben nem szakmunkásként dolgozni. Az egy évfolyamban indított gyermekeknek több, mint 5o %-a az üzembe bekerülve,parancsnoki beosztásban akar dolgozni. Vagyis két szakmunkásra juíra egy technikumot végzett gyermek vagy a szakközépiskolából kikerült szakmunkásnál fontosabb munkát végző gyermek. Ebben is xxx von egy aránytalanság. Kétoldula van a dolognak. Nem lehet az iskoláztatást úgy felfogni, hogy van a népgazdaságnak egy társadalmi munkaerő- szükséglete és azt kell kielégíteni, mert a jelenlévők közül sem lehet egyetlen apát sem meggyőzni arról, hogy noha maga szeretné, hogy a fia ez, meg az lecyen, a társadalom munkaerőszükséglete alapján azonban szükség van kőmüvesipari tanulókra, szíveskedjék telát kőmüvesipari tanulónak adni fiát, mert igy kívánja a társadalom érdeke. Erről az oldalról nem lehet megközelíteni a kérdőét, tehát csak a gyermek jövője oldaláról lehet megközelíteni ós ezt nem a pályaválasztás idején, hanem jóval előbb kell elkezdeni azért,hogy a szülő okosan, értelmesen és meggyőződésből küldje el a fiát kőműves tanulónak. Nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy a budapesti gyermekeket beiskolázzuk, hanem az ia, hogy a budapesti iskolákat tanulókkal ellássuk. Ezt azért vetem fel, mert ugyancsak az V. táblázatból az derül ki, hogy 17.851 volt a tervszám, 19.439-en jelentkeztek és felvettek 14.637-et. Ha ezt a számot a vidék és Budapest szerint bontom, hogy a Munkaügyi Minisztériumban és a szakiskolákban csaknem azonos számban jelentkeznek budapestiek és vidékiek, de viszont a vidékieknek sakkal kisebb részét veszik fel, mint a budapestieknek, feltehetőleg azért, mert vidéken sokkal kevésbbé van pályaválasztási tanácsadó, irányitó szervek, stb. Érintkezésbe kellene telát lépni a pestmegyeiekkel azért, hogy ott is legyen az általános iskolákban megfelelő szakirányítás. Mert mi lesz azzal az 5.ooo gyermekkel, akit sehováx sem vettek íel?! Ha mar ipari tanulóknak nem vették fel Őket, nem valószínű, hogy utána szakközépiskolába mentek. Gimnáziumba mentek? Hová lettek? Valahol kallódI toox | * ? • ~ | ) - "finutt
