1965. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
97
4 - 14 - 15 - ^ Mindenesetre azonban egy megjegyzést első látásra is tud tenni az ember, hogy tudniillik ugyanaz érvényesül, mint az egyetemi felvételeknél: vannak u.n. elegáns és kevésbbé elegáns szakmák. A kevÓ3bbé elegáns szakmákba elsősorban az épitőipar és a nehéz fizikai munkáltai, vagy nehéz körülmények között végzett munkák tartoznak. Az elegáns szakmák pedig azok, amelyek a fiatalság fantáziáját izgatják, az elektromossághoz, az autóhoz vagy a műszerhez kapcsolódnak. Ezek azok a szakmák, ahová nagyobb mértékben mennek. A baj nem is itt van. Én io egyetértek azzal, hogy ez bérezési kérdés. Számos országban felfigyeltek már erre és a nehezebb körülmények között végezhető munkákat jobban dotálják. Ehhez semmiféle kommentár nem kell. Érdekes adat volna, de nem tudom, hogy fog-e még egyszer a VB elé kerülni ez a téma; szerintem tudniillik még azok a számok sem jelentkeznek az életben, amelyeket itt feltüntetünk. A nehezebb szakmákat tanult ipari tanulók egy bizonyos idő múlva egy másik szakmát szereznek ,ós elkerülnek az iparból. Külön- i ben nem jelentkeznék óriási hiány építőipari szakmunkásokban. Érdekes volna tehát, de nem tudom, hogy ilyen adatok léteznek-e,hogy ezek a beiskolázottak egy bizonyos idő múlva valójában miféle szakmákban dolgoznak. Mert ebtől visszafelé lehetne következtetni, hogy milyen irányzatot kell követnünk, hogy milyen beiskolázásra van szükség, hogy tényleg a szakmában maradjanak. Mo3t egy jelentős részük nem marad a szakmában, hanem elmegy olyan munkakörökbe, amelyek kb. azonos keresetek mellett mégis könnyebb életet biztosítanak. Tulajdonképpen tehát nincs megoldva a kérdés azzal, hogy számaink vannak és e számokat nagyjából teljesítjük vagy túlteljesítjük, mert az életben szakemberhiány jelentkezik. Az is természetes folyamat, hogy bizonyos szakmák, pl. az épitőipar vonzóereje azért nem nagy, mert ma is ugyanolyan anyaggal dolgozik, mint évszázadokkal ezelőtt. Az építőiparban olyan rohamos technológiai vagy szakmai fejlődés nem tapasztalható, mint pl. a gépiparban, a szerszám- kéazitésben, az elektrotechnikában, vagy az automatizálásban, stb. 1 31----------------------------------------------------------------------------------------------i 1 ' - .máSHB * ' ■ W0
