1965. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
[ - - . -ff- ....................., w . . | i I- 8 meg a tényállás tisztázását egy-egy jelzőtábla láthatóságát illetően, vegy azzal a leleplezéssel, hogy a vádlott által hivatkozott , a kilátást akadályozó építőanyagot csak egy héttel a vádbeli baleset után halmoznák fel a helyszínen. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró pedagógus-ülnökök különös érdeklődéssel kisérik figyelemmel az eléjük kerülő fiatalkorú terheltek életútját, a bíróság Ítéletét követően is. Iskolai nevelő munkájukban jól hasznosítják azt a bírósági tapasztalatot,hogy az iskolakerülés, csavargás szoros összefüggésben van a fiatalkorúak bűncselekményeinek elkövetésével. A népi ülnökök működésének kezdeti időszakában - amikor még egyáltalán nőm rendelkeznek Ítélkezési tapasztalatokkal - általában észlelhető az a fogyatékosság, hogy az ülnök hajlamos a törvény rendelkezéseitől, a büntető jogpolitikai elveitől és a kialakult birói gyakorlattól való elszakadásra, a bíróság elé került cselekmény vagy vádlott szubjektív megítélésére. Ez a szubjektivizmus hol liberális elnézésben, hol túlzottan szigorú felfogásban nyilatkozik mog. Különösön észlelh.tő a konkrét bűncselekmény súlyának lebecsülése és a szükségesnél enyhébb büntetés alkalmazására törekvés olyan esetben, amikor a népi ülnök is ugyanolyan munkakörben vagy körülmények között dolgozik, mint a vádlott. A közlekedési vállalatok dolgozói mint népi ülnökök gyakran azzal az indokolással szavaznak enyhe büntetés kiszabása mellett, hogy hasonló balesetet ők is okozhatnak. Devizabüntett miatt indult ügyekben eljáró ülnökök egy része pedig a devizagazdálkodást sortő c se lelemény társadalomira veszélyességét nem ismeri fel. Leggyakrabban mutatkoznak a szubjektivizmus jelei, amikor családi viszály hatott közre a bűntett elkövetésében. Ilyenkor vagy a vádlott vagy a sértett magatartásának tulajdonítanak túlzott jelentőséget, ami indokolatlanul enyhe vagy éppen túl szigorú büntetés javasolásához vezet. Ezekben az esetekben a tanácskozás során a hivatásos bíró, tárgyaláson kivül pedig as ülnökök továbbképzése során igyekszünk meggyőzni - bármilyen hosszas és fáradságos magyarázóét igényel is ez - az ülnököket arról,hogy a szubjektivizmus érvényesülése károsan hat ki az Ítélkezésre. Az ilyen meggyőzés eredményes, azok átlépi ülnökök, akik ismételten vesznek részt a birói munkában, általában nem esnek a szubjektivizmus hibájába. A polgári jogalkalmazás jogpolitikai elvei szorint a bíróságoknak a cársodaírni tulajdon megóvásának és gyarapításának, a tervgazdálkodás rendje biztosításának, az állampolgárok jogainak védelme körében döntéseikben nagy figyelmet kell forditaniok a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának érvényre juttatására. A konkrét ügyeket a társadalmi-gazdasági hátterük figyelembevételével, a jogsértést kiváltó körülmények elemzésével kell megvizsgálniok. A rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel biztositaniok kell az állami gazdálkodó szervek és a szövetkezetek jogos követeléseinek érvényesítését. Ugyanakkor különös gondot kell forditaniok az állampolgárok törvényes igényeinek kielégítésére a munkához való jog megsértésének elbírálásánál, újítások, találmányok díjazásánál, kártéritési követelés, kisaja-r /
