1965. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
A _ 3 > hogy a munkáltató vállalat vezetői termelési érdekekre hivatkozással indokoltan vagy csupán szüle vállalati szempontoktól v-zettetve kérik ülnökké megválasztott és bírósági működésre kiszemelt dolgozójuk bohivasának , illetőleg igénybevételének a mellőzését. Rendszerint vezető, irányitó munkakört ellátó dolgozók /üzemvezető mérnök, művezető stb./ mentesítését kérik azon a cinen, hogy•munkahelyükön a t„rvteljesités érdekében nélkülözhetetlenek. Kereskedelmi vállalatoknál az évvégi vagy évközi leltározásokra szoktak hivatkozni. Különösen az év végén és az ogyéb tervidőszakok utóleó de- kádjában nehezül mog a bírósági vezetők szervezési munkája a bíróság működéséhez nélkülözhetetlen ülnöki létszám biztosítása terén. A váratlanul felbukkanó nehézségek megelőzése érdekében a bírósági elnökök az érdekelt vállalatok igazgatóival egyetértésben félévre előre behivási tervet készítenek, és annak megfelelően hívják be:havonként az ülnököket. Ilyen tervet azonban csa1: olyan nagyobb vállalatok vonatkozásában lehet és érdemes készíteni, amelyeknek több dolgozóját választották meg népi ülnökké, A bírósági vezetők a személyes kapcsolat előnyeit is kihas znál vaf mindenkor igyekeznek az ülnökök foglalkoztatásának kérdését úgy megoldani, hogy behívásuk olyan időre essék,amikor hiányzásuk a munkahelyen nem okoz nagy nehézséget. Viszont az igazságügyi érdekeknek ugyanilyen méltányos figyelembevételét várják cl a vállalatok vezető posztjain állóktól is. A népi ülnököt a birói működésre elő koll készíteni. ív- tizedes tapasztalat szerint a birói tanácsban első izben helyet foglaló ülnökök kezdeti szótlanságának, passzivitásának nz az oka, hogy a szükségképpen fellépő gátlások mellé csatlakozik az n felfogás, hogy "a biró'- értve ez alatt a hivatásos bírót,^ a tanács elnökét - ismeri a jogot. A népi ülnök előkészítése természetesen nem jogi képzést jelent. Az Ítélkezésben ^ részt vevő népi ülnököt is tájékoztatni kell azonban a bíráskodás lényegéről, feladatairól, továbbá azokról a - különösen eljárásjogi - alapolvekről, amelyeknek ismerete nélkül az itélkozusben eredményesen részt venni nem lehet. A népi ülnökük előkészítése, oktatása két irányú. Bírósági működésűk egy hónapja alatt kéthetenként megbeszélést tartunk a bíróságnál működő ülnökökkel. Ilyenkor az ülnökök elmondják a bíróságnál szerzett tapasztalataikat, felteszik a működé síikkel kapcsolatos kérdéseiket, A népi ülnökök,bíróságon kívüli oktatása a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat "József Attila1' Szabadegyetemén belül szervezett ülnök-akad érni éke. i tortának. Ezeken a hároméves tanfolyamokon a bíróságokhoz megválasztott népi ülnökök önkéntes alapon vesznek részt; előre kidolgozott tematika szerint előadásokat hallgatnak a büntető és a polgári eljárásjog, valamint; a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv kii • i l&B *
