1965. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
é I a- 9 _ 2. A tartós fogyasztási cikknek a ternelő vállalattól a fogyasztóig vezető útja jelenleg a jogi szabályozás különbözősége következtében két főszakoszra oszlik. A belkereskedelem irányitó szervei ugyanis a tervszerződósekre érvényes jogszabályokat csak az iparvállalat és a nagykereskedelem közti forgalmi szakaszban alkalmazzák. A nagy- cs a kiskereskedelem viszonylatában viszont a 106/1961. Bk.M.sz. utasítással bevezetett "Kereskedelmi Áruszállítási Szabályzat" érvényesül, mert ennek szerintük "rugalmasabb szabályai" inkább megfelelnek a kereskedelem két ága közti forgalmi kapcsolatok követelményeinek. A kétféle jogi szabályozás között az a különbség, hogy a nagykereskedelem az ipartól különféle szankciókkal is kikényszerítheti a tcrvszerződéssel lekötött i árumennyiséget« A kiskereskedelem azonban egyes kiemelt cikkek | kivételével tervszerződé3t nem köthet, árukészlete túlnyomó többségét a nagykereskedelem raktáráról közvetlen vásárlással, instruktor, vagy a posta utján feladott rendeléssel szerzi be. Hiánycikkek keletkezése szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a nagykereskedelem a raktárról hiányzó, illetve az iparnál | szerződésileg nem biztosított termékre irányuló igényeket törölj heti a megrendelésből, s azok beszerzésére semmifele kötelezettsége nincs. j Döntőbizottságunk következetesen kifogásolta a forgalmi ut kereskedelmi szakaszának ezt a kettősségét, mert a kiskereskedelem utján közvetített fogyasztói igények kielégítését nem lehet kizárólag a nagykereskedelem szervezeti, létszám és anyagi 6rdeklet3Ó- gi tényezőitől függővé tenni, miután a kiskereskedelmi szerv van Közvetlen kapcsolatban a fogyasztóval, a sok bizonytalansági té- | nyezőt tartalmazó szükséglettervozés során éppen az ő piackutatá| sánalc ós igényfelmérésének van fontos szerepe, ezért a tervszerzödési reá való kiterjesztésű - még bizonyos módositottabh formájában is - a nagyteresked'e lem raktárkészletei fogyasztói igényeknek megfelelő alakítását, s az igények kielégítősének fokozottabb biztosítását jelenti. I * # * * * I ' * j I. Az iparéhoz hasonlóan az igénytervezés'a nagykereskedelemnél is a tervevet legalább 3/4 évvel megelőzi. A beszerzési igénytervet | az előző óv tapasztalati számai os a kiskereskedelem igényközlé-1sei alapján a nagykereskedelmi vállalatok készítik 6l, s a Bk.M. | Vas- ós Műszaki Főigazgatósága hagyja jóvá. Csak a terv jóváhagyása után lehet az igényeket a gyártiómüveknél bejelenteni.| A hiánycikkek keletkezésének egyik legfőbb okát a 2, pontban már említettük. Részletesebben kell azonban foglalkoznunk a helytelen áruteritésself mely éppen azoknak a termékeknek kölcsönöz" teru- letenkint és átmenetileg hiánycikki jelleget, melyekből megfelelő mennyiséget gyártunk, 3 a lakosság ellátására elegendő készleteink is vannak. | Teljesen feleslegesnek tartjuk, hogy az erősáramú, híradástechnikai és egyéb elektromos háztartási-gépeknél az egykori szaknagy- | kereskedelmi vállalat helyébe a Bk.M. Vas- ós Műszaki Főigazgatój ság lépett c?, é -í. j'v, V v v.. Lq,Ü ilíOl,. 3 Z Odü poi'ró.m'vi" - £0 ’\*tí • A Főigazgatóság részéről lebontott keretszámok ugyanis gyoicron eltérnek a terület tényleges szükségleteitől, A Főigazgatóság emellett móg olyan mélyen bele is nyúl áz irányítása alá tartozó' nagylce*
