1964. augusztus 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

67

i

se, E folyamat azóta is tart; a városiasodás világjelenség. 18oo óta a világ vtt népessége hússzorosára nőtt.

A hazai ipar kialakulása és fejlődése későbbi időponttól, a XIX. század második fölétől kezdődik. Szerkezetére ás területi megoszlására jellemző, hogy a magyar medencét övező hegyvidékre osak a kitermelő iparágak települtek. A feldolgozó iparágak viszont a fővárosban koncentrálódtak, A kitermelő iparágak /pl. a bányászat/ ugyanis kevésbé tettek szükségessé városi telepitési körülményeket.

Az iparosodás és a városiasodás között igen szoros összefüggés állapítható meg, 1949-1962 között az ország ipari termelése három és félszeresére nőtt, ugyanezen idő alatt városaink népessége 23 %-kal, a vidéki városoké 27 %-kal emelkedett. Ennek ellenére hazánk városi népességének aránya - az európai országokhoz mérten - meglehetősen alacsony.

Az országom ahol a városi népesség0^aránya eléri vagy meghaladja a lakosság 1 ' • '

80

_________ 60______________§0___________! 4o___________! 3o__________

százalékát

t |

Belgium jAusztria Csehszlová- 'Görögország Bulgária

Nagy-Britan-•Spanyolor- kia Írország Finnország

nia 'szág Dánia ‘Lengyelor- Portugália

;Hollandia j Franciaor- szág JTörökország

fi szág I Magyarország

| Norvégia

Olaszország

Svédország

Szovjetunió

A hazai ipar további gyoroütemü fejlesztésének lehetőségeit és szükségességét, a mezőgazdaság megváltozott termelési viszonyai következtében beálló változásokat és annak hatásait figyelembe véve a városi népesség 60 % körüli mértékűvel számolhatunk. Ez .i.dő szerint 1/.ónban az ország városi lakossága az összlakosságnak csak mintegy 42 %-a /4. táblázat/.

a/ Figyelembe kell venni, hogy a városok . O ^lma, illetve a települések városnak minősítése országonként eltérő,

* . -mm «#*

.... xi i TO __ — ■