1964. augusztus 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
ta —- ................. ~.................... I- 12 A hazai városiasodás! folyamat közigazgatási szervezet szerinti fejlődését a következő adatok tükrözik: j j é T f Tuda- I Megyei i Járási ' Xözaégek j Öeazesen j pest jogú . ■ ra -■■■■ ■ .. .............................. ■■■■ - i— ■ ......ra-ra ra .ra ■, —■■■>■ a népesség száma /l.ooo fő/ 1949 !l.59o,3 i 395,o j1.385,9 j 5.833,6 ; 9.2o4,8 196o .1.804,6 ! 487,3 }1.674,8 5.994,3 fi 9.96l,o 1963 1.899,7 ' 533,8 !1.767,4 ! 5.87o,8 filo.o71,7 növekedés /fogyás/ szám szerint /l.ooo fő/ 1949-196o 214,3 i 92,3 | 288,9 i l6o,7 756,2 1960-1963 95,1 i 46,4 í 92,6 i -123,5 1 llo,6 1949-1963 3o9,4 ! 138,7 I 381,5 ! 37,2 866,8 i növekedés /fogyás/ s zázalékban 1949-196o 13,5 23,4 i 2o,9 j - 2,8 | 8,2 196o-1963 5,3 lo,0 i 5,5 ' - 2,1 lol,l 1949-1963 -19,5 35,0 ; 27,5 ; 0,6 ( 9,4 : Népességi részesedébe következtében a lakosság számszerű növekedése a fővárosban a legmagasabb. A vároaiaaodási folyamat üteme azonban a vidéki városokhan gyorsabb. A legutóbbi népszámlálás óta viszont a főváros és vidéki városok közötti növekedés ütemének különbsége csökken. Kedvezőtlen, s az európai országok között egyedülálló, hogy a városi népesség közel fele /46 %-a/ Budapesten él. Ennek oka az is, hogy hazánkban a népesség, a munkaerő, a termelő kapacitás, a termelő éa egyéni fogyasztás fővárosba koncentrálódása nagyobb, mint a többi európai országban. Ezért jelentős városi települések Budapesttől csak mintegy 2oo ; km távolságban alakultak ki# E városok népe3ség3záma igy is alig éri cl a fővárosi népesség 13-15-öd részét. jfifi \ ■—am • ara
