1964. augusztus 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

66

száma évente 45 ezer, az elköltözőké 22 ezer körül alakult, A vándorlás különbözetéből tehát átlag 23 ezer fővel - az ideiglenes jelleggel költözők különbözetéből pedig további 11 ezer fővel - növekedett évente a főváros lakossága /3. táblázat/.

A főváros népessége az állandó és ideiglenes költözések évenként mintegy 2 %-os népességnövelő különbsége folytán a következőképpen alakult:

/l.ooo fő/

* r I ' 0

| Vándorlási ; Természetes i Népesség- I Népesség száma v Év különbözet J fogyás j gyarapodás ! ®z év végén

| 1---------------1---------------1-------------^------------------1960 41,6 2,2 : 39,4 1,844.o

1961 I 33,1 2,1 | 31,o 1,875.0

1962 29,2 4,4 24,8 1,899.8

1963 23,2 3,o 2o,2 l,92o.o

Budapest vándorlási különbözete a legtöbb európai fővároshoz mérten magas,

. ^

: fa looo lakosra .ju-i fa ■ looo lakosra jutó

Város : Ev tó vándorlási Város j Év vándorlási külön| különbözet j j bözet

| | ' '

Helsinki | 1961; 17,9 ÍPrága '1961 j 4,2

Róma I 1952; 14,3 Osló ;1961 j 3,1

Bécs | 1961; 13,7 jStock- j

Varsó 1961' 11,9 holm ; 1961 3,1

Budapest 196l' lo,9 |HágQ 11960 -7,6 ;Koppén- 1

hága 1961 -9,5

A vándor.jozgalom iránya és mérete is a városiasodást 3egiti elő.

4. Városiasodás _és_a_ lakosság területi megoszlása

A múlt század elejétől a gyáripar kialakulásával a világgazdaság egyre általánosabb jellemzője az ipari termelés gyorsütemü fejlődése- Ezzel egyidejűleg meggyorsult a lakosság városokba tömörülő- I

* emt, 'é * < -Mp

4- lo -