1964. június 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

138

_ » .«■ ■ *. .mm- ra/fetöSwBHP*

I

»- lO/o hogy ebben n tekintetben milyen mérték!! a polgári házasságkötések térhódítása.

Ha igy nézzük az olőterJesztést, akkor az derül ki, hogy ma még nagyobbrészt az egyházi szertartás uralja a különböző területeket, - holott lehetséges, hogy nem ez a valóság, mert az előterjesztésben közölt adatokból nem derül ki a tényleges helyzet.

Megmondom őszintén: félek a túlzott szervezéstől, és attól, hogy agyontéiwogátjuk a dolgot, ami az Ugy rovására menne. Tegnap a VI. kerüloti tanáos ülésén felszólalt sgy tanácstag és azt indítványozta, hogy n végrehajtóbizottság értesítse a tanácstagokat a területükön történt halálesetekről, vagy arról, hogy valaki házasságot akar kötni, vagy arról, hogy valakinek gyereke született. Ezt azért Indítványozta, hogy a tanácstag is tudjon tevékenykedni. Ha túlsokan akarnak itt segíteni, és tulsokan kapcsolódnak bele az ilyen eseményekbe, akkor ezekből pártszeminárium lesz, holott ezeknek családi ünnepeknek kell lenniök. A temetési beszédekben nem arról kell szólni, - amit gyakran hall az ember - hogy: “Letetted a zászlót* - és megvigasztalják n halottat, ho/-y a szocializmus azért fel fog épülni.

űri I ^

i