1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
45
í- 19 Területfel tőitéses módszerek Hazai viszonyaink között és általában világszerte :i s a szemét végleges elhelyezésére a szárazföldón való elhelyezés módszereit a Lkai mázzák. Ennek „egegyszerübb formája a nvilt szemétlerakás, a legkevésbé elégíti ki a közegészségügyi követelniényékét. A sokszor nagy vastagságban /3-4 m/ lerakott szemétben a szervesanyagok lebomlása rothadó jelleggel, lassan következik be. A környezetben bűzös a levegő és a magasan fekvő talajvíz esetén a talajviz elszennyeződésével :i.s számolni kell. A nyíltan lerakott szemétben elszaporodhatnak a rágcsálók és a területen .igen intenzív a légy- tenyészés .is. A nyilt lerakóhelyekről a felszín porát a szél felkapja, s ilyen módon többszáz méter távolságban levegőszennyeződést okoz. A nyilt szemétlerakó helyek felsorolt közegészségügyi ártalmai miatt ez a módszer csak lakóterületen kívül, a lakóházaktól minimálisan 500-1000 méter távolságban engedhető meg. A higiénés ártalmak, a szállítási távolságok csökkentése arra ösztönözte a szakembereket, hogy a nyílt szemétlerakás helyett más megoldásokat keressenek. Nyugati államokban, igy az NSA-ban 1938 után és főképpen a második világháború befejeztével elterjedt az egészségügy.! mező /Sanitarv Land Fi 1.1/. Jelenleg az amerikai, városok. 30 toáná.L ezt a módszert alkalmazzák, amelyet az egészségügyi hatóságok is propagálnak. Ennek lényege, hogy a kijelölt területen földgépekkel széles, nem túl mély árkot ásnak, a szemétszállító jármüvek a szemetet rétegenként ebbe az árokba ürítik és a kiemelt földdel a ..Lerakott szemetet 60-70 cm vastagságban letakarják. Ehhez hasonló az Angliában alkalmazott megoldás, amely Pontról! Tvppi’ih: néven .ismeretes. Mindezek az eljárások a nyilt szemétlerakó helyeken észlelt; higiénés ártalmakat jelentősen csökkentik, de igen nagy hátrányuk, hogy általában csak a város külső területén alkalmazhatók és igen nagy földterületet igényelnek. Pl. a Sa.ni.tary Land FII területszükségl ete évente 100 000 lakosra számítva 3-6 hektár, ;igy a fővárosban való alkalmazás esetén átlagosan évi 100 hektárra lenne szükség. A fel- töltött területek a mezőgazdasági, művelést nem gátolják és egyéb speciális célokra is felhasználhatók. Budapesten s ikerrel alkalmazták mélyfekvésű, gödrös területek, főként téglagyári gödrök, Náray Dezső altal kidolgozott prizmás rendszerű szeméttel, való feltöltését. A szabadon lerakott, maximum 2-2,5 m vastagságú és rendszeresen salakkal takart prizmák lehetőséget nyújtanak a jobb levegőzésre, a szemétben lévő szervesanyag gyorsabb lebomlásá1278/Sz. n ^ I j. _____________________________________ 1
