1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

46

; § t- 2.0 ­ra. Vizsgálataink Igazolták, hogy a prizmákban a biotermi­kus folyamatok beindulnak, a hőmérséklet a prizma különbö­ző pontjain eléri a komposztálásnál észlelt 50-60 C°~ot. Ezt a hőmérsékletet a prizmák hosszabb ideig megtartják. A vizsgálatok szerint azonban a.- egyes pontok között a hőmér­séklet szempontjából jelentős különbségek mutathatók ki, Így ez a megoldás - a lebomlási folyamatokat figyelembevé- ve - nem teljes értékű. A lerakóhelyen higiénés szempont­ból a viszonyok elfogadhatók, és kellő ellenőrzés esetén ez a módszer belterületen is alkalmazható. Az egész feltöl­tés rendezett benyomást kelt, rágcsálók a telepen nincse­nek, a légytenyészés :is erősen csökken, a környéken bűz nem érezhető. Az eljárás alkalmazhatóságát távlatilag vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a város belterületén ilyen célra felhasz­nálható területek korlátozottak, és igy ezt az eljárást csak átmeneti megoldásként lehet elfogadni. Az ilyen módon fel- töltött területek elsősorban zöldterületi célokra /park, sportpálya/ felhasználhatók. Ilyen módon hasznosítják je­lenleg a fővárosban a lágymányosi mélyfekvésü területet, állandó ipari vásár építésére. Mindezek a területfeltöltéses módszerek megfelelő feltéte­lek és ke „.Lő ellenőrzés esetén, higiénés szempontból ki­elégítik a követelményeket, beruházást úgyszólván nem igé­nyelnek. üzemeltetési költségük minimális. Nagy hátrányuk azonban, hogy nagv földterületet igényelnek, a szemét ár­talmatlan! tása nem tökéletes és a szemétben a mezőgazda­ságilag értékes szervesanyagok nem hasznosíthatók, távla­tilag pod.i.g a szállítási távolságok növekedésével lehet számolni. A terület igénynél figyelembe kell venni az ipári üzemek egyes munkafolyama beiből, ill. építkezéseknél a bontásból származó és csak feltöltésként hasznosítható hulladék- anyagokat is. Hollandiában leromlott talajok feljavítására bevezetett módszer a városi szemétnek kiválogatás után a talajon va­ló elterítése, majd kl.rothasztása és a talajba va.Ló be- szantasa. A lefedés és a viszonylag csekély réteg-vastag- ság révén az eljárás állítólag szagmentes és a lebomlás is viszonylag gyorsan következik be. Ilyen módon er'terü­let mezőgazdasági művelésre is használhatóvá válik. Erről a módszerről Wittich számolt be és Arnheimben, ahol ezt al- f kalmazták, kb. 2000 m’ nyers szemetet használtak fel hektá­1 ronként. Ezt a módszert Leningrddban is kipróbálták és tanulmányoz­ták. Egy hektáron 400 tonna szemetet szántottak be és a parcellákon különböző, mezőgazdasági terményeket termesz­tettek. A higiénikusok rámutattak azonban arra is, hogy e módszer alkalmazásánál a területen nagyon elszaporodnak a 12.78/Sz. TO--------------fa ! * .tp

Next

/
Thumbnails
Contents