1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
101
i- 75 is, mert növényi hulladékok hamuja erősen káli-tartalmú, ami magasabb hőmérsékleten vagy hosszabb érintkezési idő esetén a kazán tűzálló falazatát megtámadhatja. Általában nedves salakkihordást alkalmaznak. A salakmennyiség az eltüzelt. szemét 10-30 % között szokott lenni, náluk ez magasabb lesz és azt leginkább salaktéglák gyártására vagy egyéb építési, esetleg feltöltési anyag előállítására hasznos i t;.iák. Az irodal omban a salak értékét illetően igen ellentmondó adatok találhatók. Az általam annak idején megtekintett párizsi egyik szemétégetőben és az onnan származó irodalmi, utalásokban ugy láttam, hogy igen jó minőségű sál aktég.lát állítottak elő, ami keresett, jól elhelyezhető cikk volt. Más oldalról pedig azt olvastam, hogy a szemétégető kazán salakja csak gyenge minőségű téglát ad. Lehet, hogy mindkét állítás igaz - a maga helyén és a maga idejében. Bár minden kazán nagy méretű segéd-berendezésekkel van ellátva, a szemét-égető telepnél ez különösen igaz, már csak az elégetésre kerülő anyag csekély térfogatsúlya következtében 19, hiszen ez utóbbi a papir és karton függvényében 0.3-0.5-t alig haladja meg. A nagy méreteken felül számolni kell a hatalmas mennyiségű porral is, ami az anyag kezelésénél, a kiürítésnél és a betöltésnél keletkezik. A modern berendezések mind szívásra vannak beállítva olyképpen, hogy az anyag mozgatásánál szálló por nem jut a levegőbe és így az ott foglalkoztatott munkavállalók sincsenek fertőzés veszélyének kitéve. Az eddig elmondottakból két kétségtelen előny már jelentkezik: a szemét megsemmisül és helyette súlyra és térfogatra egyaránt sokkal kisebb salakmennyiség macad vissza, amit még építőanyag gyanánt hasznosítani is lehet.- Amig a szemétégető telepek egy része ma is megelégszik mindezen eredményekkel, addig a nagyobbik fél a keletkezett hőhatást gőz vagy villamos áram termelésre is hasznosítja.- Az előzőekben már mondottam és igyekeztem érzékeltetni, hogy a kb. 900-1000 kcal/kg fütőértékü szemét egy kg-ja ugyancsak egy kg gőzt tud termelni, akár egymagában, akár a jelzett póttüzelés segélyével. A rendelkezésre álló adatok szerint Budapest havi átlagos szemét mennyisége 60.000 tonna körül van, amiből 50.000 a nyári és 70.000 a téli hónapokra jut. Ez napi átlagban 2000 tonna szemetet, Illetőleg gőzt jelent, aminek 300-350.000 kWó napi. elektromos áram mennyiség felelne meg, ha az egészet elégetnék. Az eddigi, gyakorlat szerint vannak üzemek, melyek csupán gőzt fejlesztenek ás arra állandó vevőik vannak: pl. a zürichi szemétégető kórházon, [ gőzmosodán stb.-n kivül magánüzemek, részére ad egész éven át gőzt. Amint már említettem, a Párizs melletti Nanterre város távfűtést tart vele üzemben /:hogy mit csinálnak nyáron, azt sajnos nem tudom megmondani: / Maga a párizsi, telepek ugyancsak részt vesznek a távfűtési rendszer egységeiként, mint az alapterhelést vivő telepek. Sem a távfűtés, sem az elektromos áram termelés ismertetése nem tartozik jelen ankét anyagába és arra ha-zánk kiváló szakemberekkel ren1278/Sz. foj q/\ » '"ri.. | ' mr i