1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

101

i- 75 ­is, mert növényi hulladékok hamuja erősen káli-tartalmú, ami magasabb hőmérsékleten vagy hosszabb érintkezési idő esetén a kazán tűzálló falazatát megtámadhatja. Általában nedves salakkihordást alkalmaznak. A salakmennyiség az el­tüzelt. szemét 10-30 % között szokott lenni, náluk ez maga­sabb lesz és azt leginkább salaktéglák gyártására vagy egyéb építési, esetleg feltöltési anyag előállítására hasz­nos i t;.iák. Az irodal omban a salak értékét illetően igen el­lentmondó adatok találhatók. Az általam annak idején meg­tekintett párizsi egyik szemétégetőben és az onnan szár­mazó irodalmi, utalásokban ugy láttam, hogy igen jó minősé­gű sál aktég.lát állítottak elő, ami keresett, jól elhelyez­hető cikk volt. Más oldalról pedig azt olvastam, hogy a szemétégető kazán salakja csak gyenge minőségű téglát ad. Lehet, hogy mindkét állítás igaz - a maga helyén és a ma­ga idejében. Bár minden kazán nagy méretű segéd-berendezésekkel van el­látva, a szemét-égető telepnél ez különösen igaz, már csak az elégetésre kerülő anyag csekély térfogatsúlya következ­tében 19, hiszen ez utóbbi a papir és karton függvényében 0.3-0.5-t alig haladja meg. A nagy méreteken felül számol­ni kell a hatalmas mennyiségű porral is, ami az anyag keze­lésénél, a kiürítésnél és a betöltésnél keletkezik. A mo­dern berendezések mind szívásra vannak beállítva olyképpen, hogy az anyag mozgatásánál szálló por nem jut a levegőbe és így az ott foglalkoztatott munkavállalók sincsenek fer­tőzés veszélyének kitéve. Az eddig elmondottakból két kétségtelen előny már jelent­kezik: a szemét megsemmisül és helyette súlyra és térfogat­ra egyaránt sokkal kisebb salakmennyiség macad vissza, amit még építőanyag gyanánt hasznosítani is lehet.- Amig a sze­métégető telepek egy része ma is megelégszik mindezen ered­ményekkel, addig a nagyobbik fél a keletkezett hőhatást gőz vagy villamos áram termelésre is hasznosítja.- Az előzőek­ben már mondottam és igyekeztem érzékeltetni, hogy a kb. 900-1000 kcal/kg fütőértékü szemét egy kg-ja ugyancsak egy kg gőzt tud termelni, akár egymagában, akár a jelzett pót­tüzelés segélyével. A rendelkezésre álló adatok szerint Bu­dapest havi átlagos szemét mennyisége 60.000 tonna körül van, amiből 50.000 a nyári és 70.000 a téli hónapokra jut. Ez napi átlagban 2000 tonna szemetet, Illetőleg gőzt jelent, aminek 300-350.000 kWó napi. elektromos áram mennyiség felel­ne meg, ha az egészet elégetnék. Az eddigi, gyakorlat szerint vannak üzemek, melyek csupán gőzt fejlesztenek ás arra ál­landó vevőik vannak: pl. a zürichi szemétégető kórházon, [ gőzmosodán stb.-n kivül magánüzemek, részére ad egész éven át gőzt. Amint már említettem, a Párizs melletti Nanterre város távfűtést tart vele üzemben /:hogy mit csinálnak nyá­ron, azt sajnos nem tudom megmondani: / Maga a párizsi, tele­pek ugyancsak részt vesznek a távfűtési rendszer egységei­ként, mint az alapterhelést vivő telepek. Sem a távfűtés, sem az elektromos áram termelés ismertetése nem tartozik je­len ankét anyagába és arra ha-zánk kiváló szakemberekkel ren­1278/Sz. foj q/\ » '"ri.. | ' mr i

Next

/
Thumbnails
Contents