1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
100
. ff .emm i- 74 vegő hiánnyal gázos!tani, a másodikban kellően előmelegített -rragő segélyével a szükséges légfelesleg mellett oxidáló kor:ayezetben biztosítani, a keletkezett rossz-szagu gázok teljes elégését és szagtalanságát. Ez utóbbi rendkivül fontos körülmény, mitotán a szemét-elégető nem települhet nagyon messze a lakott részektől - ekkor elveszne a fuvar-megtakarítás. ami. - mint később látni fogjuk - egyik pénzügyi alapja az égetésnek - és a lakók ellenzése egyszersmindenkorra leállítaná az égetést. Itt mindjárt sietek megjegyezni,hogy ma ez a kérdés annyira megoldott, hogy a zürichi és a hamburgi szemétégetők és a most épülő bécsi is a város erősen lakott részeiben van, ahol. nemcsak teljesen szagtalanul dolgoznak, de oly tökéletes porleválasztással vannak felszerelve, hogy semmiféle szálló pernye vagy por nem kerül ki a minden esetre jó magas /: 80-120 m: / kéményből. Maga a kazán is Ismételt lehetőséget nyújt a poréitávol 1tásra. Ez igen lényeges kérdés, hiszen minden szemétégető előbb-utóbb lakott területre jut, mivel as idők folyamán a fejlődő város körülépiti. így történt a Párizs környéki szemétégetők esetében is. A szeméi égetésnél .igen fontos körülmény minden egyes '•ha^ge önálló lemé rése és nem pedig a széntüzelésnél szokásos módon térfogatra alapozva tartani az üzemet. Az egyes changé- ok között igen nagy sulyeltérések lehetnek és éppen minél nagyobb egy-egy charge-nak a térfogatsúlya, annál kevesebb levegő kell az elégetéséhez, miután a súlytöbblet elsősorban nem éghető alkatrés-zektől származik. A gyakorlat azt mutatta, hogy tanácsos a szemét-égető kemence légalá- fuvását változatlanul hagyni és szükség esetén inkább az adagolással utánsegiteni. az égés egyenletességet. Itt igen jó szolgálatot tesz az állandó füstgáz analízis a C02 tartalom folyamatos ellenőrzése és annak: az eredményeihez képest az adagolás gyorsítása.Magukat a szemétégetőket nagyjából két csoportba és azokon belül alcsoportokba oszthatjuk. Az elsőba vehetjük a mély aknával rendelkező kemencéket vagy generátorokat, ide sorolhatjuk a Woödhall Duckham féle aknakemencét, a Sauvageot féle generátort és a Vénien rendszerű égető kemencét. A második csoportba sorolhatjuk a több egymás fölött ferdén elhelyezett rostélyrattál bíró kazánokat. Ilyen a Középeurópában igen elterjedt és nálunk is leginkább ismert von Roll féle kemence, a Völund kemence stb. Az utóbbinál a ferde előtét rostélyok után egy forgó kemence jön, ahol a szemét véglegesen elég.Az égető kemencék vagy rostélyok után kapcsolt kazánokról' „ nincs különösebb mondani valóm, magamat nem is tartom a kérdés ezen részében különösebben illetékesnek. A nagymennyiségű szálló por miatt jó tisztítási lehetőségek biztosítása szükséges a már emlitett porleválasztáson felül. Az alacsony tüztór hőmérséklet következtében a sugárzásra kevésbé, elsősorban a konvekc.ióra kell a kazánt tervezni. A szokásos kazánok alacsony nyomásuak, általában 8-10. az ujabb bécsiek azonban 18 atü nyomásuak, 8-10 tonna gőz óránkénti termelése mellett. A jó salak kihordási lehetőség is igen fontos, más kazánokkal szembeállítva már azért 9 127 8/Sz. /)0O t
