1963. augusztus 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
— o — Í a akkor mégis miért csinálunk egy izolált aluljárót azon a kritikus ponton, ahol éppen csináljuk? Dávid Fereno* Egy uj fogaiormai ismerkedtem meg a 3# számú mellékleten, amely a főváros tömegközlekedési hálózatának távlati tervét mutatja be. Eszerint a föld alatti és a föld feletti gyorsvasut mellett gyors-villamos beállítását ia tervezik. A kérdésem az, hogy mennyiben különbözik a gyorsvillamos az eddig ismert típusoktól, - továbbá hogy a gyorsvillamos útvonalán egyéb tömegközale- kedósi jármű is lesz-e? Feltételezem, hogy a gyorsvillamoa annyiban különböznék a többitől:, hogy kevesebb lesz a megállója, - mégis a villamos az a jármű, amely viszonylag oűrűbben áll meg és kö*zelebb hozza a lakosságot a lakhelyéhez. A 3*számú melléklet szerint az Árpád- hidtól egészen a KvaBBay-zsllip területéig menne ilyen gyorsvillamos -hálózat, amely mellett azonban egyéb közlekedési vonal nincsen megjelölve. Katona Imre* Az előterjesztés statisztikai adatokat közöl arról, hogy 1980-ig az egy fltM-iaj^osra jutó utazási szám hogyan fog növekedni. A kérdésem az, vájjon ezek az adatok a tömegközlekedési eszközükre vonatkoznak-e, vagy pedig általános jellegűek. A másik kérdésem a következő. Elgondolkoztat engem az,hogy itt az utazással kapcsolatban olyan tényezők játszanak szerepet,mint pl. az, hogy növekszik a gépkocsik száma, növekszik a televíziók száma, növekszik az uj lakóterületeken az áruházak száma. Ezek mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a központ felé valé áramlást.Ha tehát ilyen tényezők játszanak szerepet, akkor mégis hogyan tervezzük azt, hogy az egy lakosra jutó utazások számának ilyen mértékű felfutása fog bekövetkezni? Felveti a jelentés, hogy perspektívában reg kell nézni a viteldijak kérdését, - és ezzel kapcsolatban felveti azt is, hogy a 7é í _ I * ma.* * * * ** ü*W#¥
