1963. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
I Alapos, körültekintő módon az előirt 30 napos határidő betartásával lehetetlenség e mennyiség feldolgozása, tekintettel arra, hogy a csoport jelenlegi létszámhelyzete mellett ogy főelőadó foglalkozik a pénzügyi panaszok feldolgozásával. Nem tudjuk megoldani a kisegitést az adott létszámon belül, egyrészt amiatt, mert a többi területen is - bár kampányszerű kiugrás nélkül - de ugyanabban az időszakban érkezik a legtöbb panaszbeadvány. Másik akadálya a besegítésnek az, hogy e terület a jogszabályi bonyolultságával a progresszív számítások komplikáltság következtében előképzettséget és alapos pénzügyi szakismereteket róván, amellyel a csoportban jelenleg más nem rendelkezik. Az 1962. évet 133 db hátralékkal zártuk. 1963. év első negyedév végére ezt a panaszt erlilotet teljesen hátralékmentessé tettük, amit jelentékeny túlmunkával tudtunk elérni és azzal, hogy a vb. vezetősége 3 hónapra egy nyugdijas fő alkalmazását lehetővé tette a csoport részére. Az elkövetkezendő időben ujabb kampányra számítunk már az év harmadik negyedére, mivel az uj házadé kivetéssel kapcsolatban valamennyi házingatlan'tekintetében uj kivetési eljárás van folyamatban, amellyel kapcsot tban ma még felbecü'ilhetetlen számú panaszügy fog keletkezni a jövedelmi, forgalmiadé, stb.-ek mellett. 2./A mezőgazdasági panaszok intézése során a jelentésben időszakban az alábbiak tapasztalhatók : Az 1962. év negyedik negyedévében 7, mig oz 1963. év első negyedévében 11 mezőgazdasági panasz érkezett. A panaszok mindkét negyedévben alaptalanoknak bizonyultak és a Végrohajtóbizottság azokat elutasitotta. A panaszok túlnyomó többsége az 1949. évi XXIV. tv. alapján igénybevett mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatosak. Az 1949. évet kivetően a mezőgazdasági ingatlanokat a hatóságok igénybevették azzal, hogy az igénybevételtől számított lo óv alatt a kárialnniüást kifizetik a volt tulajdonosoknak. Később megjelent az 1957. évi 10.sz. tvr., amely a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szól. Ez a jogszabály módot adott arra, hogy az 1949. évi XXIV. tv, alapján igénybevett mezőgazdasági ingatlanok kártalanitásával, illetve visszaigénylésével kapcsolatban a volt tulajdonos kérelmet terjesszen elő, A kérelem benyújtásának ^határidejét 1957.„.február 28.- aban állapították meg jogvesztés hatályával, A közérdekből igénybevett mezőgahdasági ingatlanok kártalanitásával kapcsolatban megjelent 1957. évi 11. sz, tvr. 3. §. /I/ bekezdése a kártalanítást akként módosította, hogy ez igénybevett térülőt árt járó kártalanitási ár kifizet és ere megallapitott 10 éves határidőt a törvényhozás további rendelkezéséig meghosszabbította. Ilywn törvényi rendelkezés mellett a kártalanítással kapcsolatos kérelmeket el kell utasítani és . jogerős másodfokú határozat ellőni panaszok sem vezethetnek sikerre. A mezőgazdasági panaszok során adódott olyan osot, araikor az igénybevett ingatlanból visszahagytak az illetékes szervek a volt tulajdonos részére egy házhely kialakítására alkalmas területet, do azt sem tudták részére kiadni, mert az ingatlan megosztási tervét az illetékes szervok meg nem készítették el, igy azok helyszínrejzilng nem oszthatók meg. Ilyen körülmények között az a helyzet állt elő, hogy a tulajdonos _ fi _ | 9 YSS|*
