1963. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
♦ f ú I- 3 A munkát megnehezíti az, hogy az előadók személyében az elmúlt év során mind osztályunkon, mind a kerületeknél elég nagy volt a változás. A felülvizsgálatok során észlelt jelentősebb, vagy gyakrabban^ ismétlődő hibák közül néhányra rá kivánok mutatni. Epitésrendé- szeti ügyeknél a hibák és törvénysértések jelentős része abból ered, hogy az elsőfokú hatóság a határozat meghozatala előtt nem tisztázza kellőképpen a tényállást. A határozatot sokszor a bejelentést tevők egyoldalú megállapításai alapján, helyszíni szemle tartása nélkül hozzák meg. Nem tisztázzák megfelelő módon azt sem, hogy leit vagy tekét kell kötelezni. Ennok következményeképpen jön létre a legtöbb törvénysértő határozat. Hasonló hiba az épitési engedély kérelmek elbírálásánál, amikor hiányos tervek és mellékletek alapján hoznak érdemi határozatot és őzt is rendszerint akkor teszik, amikor már hetekig, esetleg hónapokig várakoztak az építtető által beígért hiány pótlásra, a helyett, hogy a hiánypótlásra felszólító határozatban megállapított teljesítési határidő elteltével - ha a hiányokat nem,vagy nem kellőképpen pótolták - a kérelmet érdemi elbírálás nélkül elutasítanák. Ezáltal az épitési hatóság nem kerülne az építtetővel szemben hátrányosabb helyzetbe /a határidő be nem tartása miatt/ de hasznos az épittetőre is, mert időben rákényszeríti arra, hogy a szükséges lépéseket a maga részéről is megtegye. Gyakori hiba, hogy a kiadott határozatról nem értesítik az összes érdekelteket /pl. szomszédos ingatlan tulajdonost, társbérlőt, tulajdonos társat stb./ Ebből igen nehezen megoldható helyzetek állnak elő, mert a további eljárás során vagy a jóhiszeműen cserzett jogokat kell elvenni, vagy a másik fél jogtalanul kerül hátrányos helyzetbe az elsőfokú hatóság törvénysértő eljárása miatt. A törvénysértések aránylag kisebb része származik a rondeletck, szabályzatok, az érvényben ldv" különböző intézkedések nem,v agy nem kellő ismeretéből. Ilyen ©.cetek több esetben eDőfordultak pl. az u.n. kényszer tatarozásoknál, a 4/l96o./X.2./ÉM-PM.oz.rendelet alkalmazásánál, amikor a magán,-vagy vegyes tulajdonban lévő épület tatarozását a HKI végezteti el az ingatlantulajdonosok terhére. Erre példának lehet felemlíteni a II.kér.Lövőház u.2o/a.sz. épület kényszertatarozását, ahol többszörös törvénysértés történ a kerületi Épitési osztály felületes ügyintézése miatt. Sok hiba fordul még elő a határidők betartása körül annak ellenére, hogy a 2-3 évi állapothoz képest ezen a téren igen nagy mérvű javulás tapasztalható. Sok esetben nagyon elhúzódik az épitési engedélyek kiadása /rendszerint a már említett hiánypótlások miatt/. Néhány esetben előfordult, hogy a fellebbezéseket csak több hónap múlva terjesztették fel osztályunkhoz. A kerületi építési osztá- ’ lyoknál a határidők betartását a VIII.03ztály jogi és épitészeti csoportja rendszeresen ellenőrzi. Havonta 1-2 kerületben folyik ilyen ellenőrzés, A megállapításokról az instruktorok jelentést adnak és a kerületnél pedig megbeszélik a hibák kijavításának, illetve megelőzésének módját. Kirivó esetekben a kerületet igazoló 1 ^ t , - .* ; '' ÜMP R - " - I