1963. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

132

4 - 19 - 20. Í

Budapesten, az értékcsökkenés és a téli munka-ráforditás hozzá- számitása nélkül. Ha tehát az értélccsökkenédf’és a téli munkával kapcsolatos ráfordítást is számítom, akkor világossá válik,hogy a budapesti állattenyésztés ráfizetéses.

Ez két feladatot ad nekünk* Egyrészt adja azt a feladatot, - amire a határozati javaslatokban is utalás van - hogy biztosítani kell a szakszerű tál: ármány ozás lehetőségét, és ezen túlmenően biztosítani kell a gazdálkodás rentábilissá tételét*

Egyúttal azonban adja azt a feladatot is, hogy arányba kell hoznunk állattenyésztésünket a takarmány-bázissal, - ami Budapesten immár több éves probléma, amelynek a megoldásával a felsőbb mező- gazdasági irányitó szervek egyetértenek, és kifejezésre juttatják, hogy további takarmány-juttatásra nem lehet számítani. Ilyen módon tehát a zöldségtermelés fokozása mellett nem tudjuk a jelenlegi nagy állatállomány takarmány-bázisát biztosítani, Ezért központi mezőgazdasági szerveink lehetőséget adtai: arra, hogy alaposan tanulmányozva a kérdést, módosítsuk az eredeti elképzelé— síinket bizonyos állat—létszám volumenét illetően.

Hozzá kell tennem, hogy igen nagy arányokban fejlődött az utóbbi időben az abrak-igények állattenyésztési ág, a baromfitermelős, amely - mint korszerű forma - megfelelő jövedelmet biztosit, és figyelőmbe veszi azt a mennyiségű abrakot, amelyet Budapesten meg tudunk termelni*

Emellett figyelembe kell venni, hogy a sertéshizlalással kapcsolatos célkitűzéseinket az üzemekből nyert hulladékra, moslékra alapoztuk* Itt azonban az a helyzet, hogy egyes tárcák magul: is folytatnak sertéshizlalást, és igy a honvédelmi minisztérium, a belkereskedelmi minisztérium nem adja át a termelőszövetkezetek részére a moslékot, hanem ezt a saját maga részére létesített hizlaldákban használja fel* Ilyen módon tehát elesett az a moslék-mennyiség, amelyre számítottunk*

| /f&- .

■-mm * ........ .0