1962. április 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
112
í- 40 ennek alátervezzünk. A másik kérdés, amiről szólni akarok* a sertések. Úgy gondolom, hogy ift elsődlegesen nem abbéi kell kiindulni, hogy mit akarnak a termelőszövetkezetek, hanem abbéi, hogy ml a szükséglet. Nem szabad abba az irányba menni, hogy a sertésállományt a tsz-eknél csökkenni hagyjuk, vagy a hizlalást csökkentjük, ha- ■ nem abban as irányban kell menni, hogy az ólakat, illetve a hizlaldákat kell megjavítani. Az a forrás, amely mint egyéni alapjövedelem szerepel, azzal le szabályozható lenne, hogy korszerű ólakc-t és egyebeket ruházunk be, és ezzel tudjuk növelni a sertésállományt. Azt hiszem, hogy ha az idén már nem is, de ilyen irányban befolyásolni le ot - a terv alapján is - a termelést, és véleményem s ,érint ebben az irányban kellene menni. ^elvetek e,fy harmadik kérdését, amely az anyagban azért lep meg engem, mert ha megnézem az 5./ sz.táblázatot, azt látom, hogy a növénytermelésből származik a jövedelem 48 százaléka, ig az állattenyésztésből csal 21 százaléka. A segédüzemek termelése azonban 29. Ha budapesti a apón nézem, altkor azt koll -ion— dánon, hogy segédüzem az olyan termelőüzemben szükséges, ahol munkaerő-felesleg van, - de Budapesten ni dig az volt a hiba, hogy munkaerő-hiány van, mivel itt az ipar szívóhatása igen nagy. Csikeszné: Nemcsak a munkaerővel van ez ö szefüggésben! K o v á c niAbban az irányban kellene erőteljosobben menni, hogy az állatteny sztéstés o növénytermelést keil növelni, és a segédüzemek részesedését a jövedelemből mindinkább csökkenteni. Ilyen vonalon a szerkezetben is kellene változásokat előidézni, és ennek kellene lennie a főtörekvésnek. Nem mondom, hogy most meg kell változtatni a tervet, de be olyásolni keil olyan irányban, hogy azok a tendenciák, amiket mondtam, jobban érvényesüljenek, ős még nz idén is lehet tenni egyetmást menet közben io. H á b e r* Az öntözéses területekkel kapcsolatos kérdésemre adott válaszra megjegyzem, hogy az egyetlen erőműnek a felhasználása nem elegendő. 3okkal nagyobb lehetőségek is vaznak ‘ Budapesten, - akár az óbudai /gázgyár, akár Kőbánya területén a sörgyár, akár pedig az Erőmű területén található melegvíz felhasználását említem. E 1 n ö k* És télen a hőforrások, hővizek felhasználó— i sai Pl. a csepeli strandfürdő hővizét ki használja fel? lL é j 4
