1961. július 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

A m b r u s: Az eredeti előterjesztésben úgy szerepelt, ahogyan Pesta elvtárs most mondotta* A leírásnál maradt ki véletlenül.

Elnök: Szóval alkati hiba.

Csikeszné: Én egyetértek azzal a törekvéssel, amely ennek a káderfejlesztési tervnek a célkitűzéseiben kifejezésre jut. Helyesnek, időszerűnek és indokoltnak tartom, hogy a VB foglalkozzék ezzel a témával és legyen a fővárosi tanácsnak egy káderfejlesztési terve. Ezért az a véleményem, hogy egy kicsit teljesebbé lehetne tenni ezt a káderfejlesztési tervet. Egy kicsit ugyanis egyoldalúnak tartom és el is mondanám, hogy milyen szempontból lehetne teljesebbé tenni:

Bevezetőjében hivatkozik az anyag arra, hogy 1959* februárjában foglalkozott a VB a kádermunkával és leszegezett bizonyos elveket a kádermunkéban. Felsorolják többek között, hogy kádertartalékokat is biztosítani kell, felsorolják, hogy ne-csak a személyzeti osztály feladata legyen a kádermunka, hanem maguk a vezetők is foglalkozzanak káderneveléssel, utánpótlással, végezzenek tehát kádermunkát. Azután néhány elvet is leszegeznek arra nézve, hogy a káder tartalékokat hogyan lehetne biztositani: részben fiatal ösztöndíjasok köréből megerősíteni a tanácsi apparátust, azután az egyetemet végzett fiatalok köréből. Azt hiszem tehát, indokolt és helyes lett volna, ha beszélt volna az anyag egy kicsit arról, hogy ezen a területen hogyan vagyunk, hogy ezeknek az elveknek az alapján hogyan mentünk előre, a kollektív kádermunka területén mennyire léptünk előre; beszelt, volna arról, hogy- a.z osztályvezetők és általában a vezetők hogyan végeznek kádermunkát és jelenleg mi ennek a munkának az eredménye.

Azt hiszem, hogy ez feltétlenül helyes lett volna, és ebből azután további következtetéseket lehetne levonni és további feladatokat megjelölni. Szerintem ugyanis most az a helyzet, hogy a fejlődés ellenére is probléma még, hogy nem kollektív a káder- munka. Ha arra gondolunk, hogy egyes osztályokon pl. mennyire van biztosítva az, hogy belső előléptetésekkel lehetne megoldani a í káderproblémákat, akkor azt látjuk, hogy ebben a tekintetben bizony még hézagok vannak a. tanácsnál is* Aat hiszem tehát, hogy indokolt lenne egy kicsit nagyobb gondot forditani erre.

Vagy itt van pl. az, hogy a kádertartalékok biztosítása során mennyire építettek az elvtársak munka köz'en azokra- — ...- 3 - i

I 1................................................................................................................................................................................................................... fe |