1961. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
0 í I - 2 A,Fővárosi Tanács szakigazg tási szerveinek felügyelete alatt működő vállalatoknál 1960.évben a társadalmi tulajdon ©sérelmére 11.064 esetben követtek el vétségeket, melyből 4.186 esetben bűnvádi feljelentés, illetve polgári per indalt meg. Fegyelmi eljárást 8.480 esetben indítottak a vétkesek ellen és 10-275 esetben állapítottak meg kártérítési kötelezettséget c A fegyelmi eljárások lefolyt tusa mellett számos dolgozót szóbeli feddésben, fegyelmi eljáráson kivül írásbeli figyelmeztetésben, prémium megvonásban részesítettek a társadalmi tulajdon hanyag, gondtalan kezeléséért. Pl: a kereskedelmi osztály felügyelete alá tartozó vállalatoknál 792 esetben szóbeli feddés, 951 esetben fegyelmi eljáráson kívüli leváltás, 6.892 esetben fegyelmi eljáráson kívüli Írásbeli figyelmeztetés és 1.068 esetben prémium elvonás került alkalmazásra. A társadalmi tulajdon sereimére az lQőO.év folyamán 17.593 ezer forint összegben okoztak kárt, melynek 62 %-a, 10.916 ezer forint összeg megtérült. A Végrehajtó Bizottság határozata alapjáig az 1960.évos mérleg- és eredményfelülvizsgálatok során a vállalatok többletnyereségéből, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett károkozások meg nem térült összegeit rontó korrekcióként elvonták a felülvizsgáló revizorok, amelynek összege 2.7 millió forint. Ennek elvonása azt a célt szolgálta, hogy úgy a vállalatok vezetőit, mind pedig a dolgozókat az anyagi érdekeltségen keresztül mozgósítsák a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére és a kollektiv felelősség kialakítására. Általánosságban vizsgálva a társadalmi tulajdon védelmének kérdését, megállapítható, hogy a helyi ip>ri, az építőipari és a szolgáltató vállalatoknál jellegüknél, nem zárt telepitettségükből adódóan tág lehetőség nyílik a kár okozásra.Az anyagok és eszközök jelentős részét nem zárt helyen, hanem a város területén, sokszáz munkahelyen tárolják, ahol a megőrzés lehetősége nincs megfelelően biztosítva. Pl: az épitőipar területén a bűncselekmények nagy részét a munkahelyen lévő anyagok és szerszámok eltulajdonítása toszi ki és eíek elkövetői részben ismeretlen tettesek, részben magul© a vállalat dolgozói. Az épitőipar területén elkövetett társadalmi tulajdon elleni vétségek közel 40 >3-a - 131 eset - a Főv,3.sz.Épitőipari Vállalatnál történt, melynek oka a szerteágazó profil és a nagyszámú munkahely. A közlekedési vállalatok tovább folytatták a balesetek megelőzésével kapcsolatos propaganda tevékenységüket. Plakátokon, rádióban, filmen hívták fel az utazó közönség figyelmét a baleseti veszélyekre és annak megelőzéséreo A jármüuállomány jelentős mértékű növekedése következtében az összeütközések és a balesetek száma mégis növekedett az 1959.évhez viszonyítva. Pl; a Főv, Villamosvasút Vállalatnál 1,307-ről 1.45C-re, az Autóbuszüzemnél 1.059-ről 1.442-re, az Autotaxi Vállalatnál pedig 524-ről 84©-re emelkedett az összeütközések száma. Az év folyam- n történt 3.857 összeütközés során 3.729 ezer forint az okozott kár összege, amelyből a tárgyév során 2.003 ezer forint térült meg. A balesetek szama 3.468 volt, amelynek során 706 ezer forint kár keletkezett. A Fővárosi Tanács szakig zg.tási szerveinek felügyelete alatt működő vállalatodnál 1960.év folyamán a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, kiemelkedő bűncselekmények az alábbiak voltak; Az Ipari osztály felügyelete alatt működő Föv,Mértékutáni gzabósúgnál 65 ezer forint összegű sikkasztás történt, a bíróság a sikkasztó fiól: ad.íiini ©ztrátorát a kár megtéri oésére kötelezte. Az épitőipar területén keletkezett károk összegét jelentősen emelte az A L( »• * '»» ©ff rá : I
