1961. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
229
A beszámoló foglalkozik a panaszügyi dolgozók régi óhajával: a panaszügyek elhatárolásával. Arról van szó, hogy a állampolgárok többsége panasznak nevezi a maga különféle kérelmeit, beadványait, fellebbezéseit, co a szervek ezeket nem az eljárási törvényben előírtak szerint - tehát nem kérelemként,* hanem panaszügyként—kezelik, és ezzel bonyolítják ezeknek az intézését. A javaslat arról szól, hogy a Kormány Titkárságával együtt meg kellene próbálni ennek az elhatárolását. A javaslatot megelőzően, a Legfőbb Ügyészség észrevételei alapján, kidolgoztunk egy tervet. Ez a terv most van az illetékes tárcáknál, - de reméljük, hogy a közeljövőben meg fog jelenni, mint elvi állásfoglalás. Ebben arról van szó, hogy a jövőben wm államigazgatási panasznak kizárólag azokat a panaszokat lehet ináuM tekinteni, amelyek államigazgatási ügyben keletkeznek, mégpedig úgy, hogy vagy az intézkedést kifogásollak, vagy az intézkodcs elmulasztását kifogásolják, - és csak akkor lehet ezeket államigazgatási panaszoknak minősíteni, ha a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. Ezekben az ügyekben a szigorú szabályok szerint kell eljárni. Ezektől elhatároljuk a közérdekű bejelentéseket. Ezeknél azért nem akarok beszélni, mivel az erre vonatkozó rendelkezések elég világosak, és általában ezen a területen nincsen baj. f í 719 Ur • ******* .TStp 4 ra 4 o / a - j
