1960. november 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
I 4 - 3 - .. ;> összlétszámú 1.118 f<5. Ennek 45,4 %-a párttag. /A kerületi osztályvezetők 90 %ra, az általános iskolai igazgatók 66 %-a, a középiskolai ^ igazgatók 79 %~a, a szakfelügyelők 33,5 %-a és a vezető óvónők 17,6 %-a/ A vezető káderek, elsősorban az igazgatók kiválasztásában a politikai, szakmai felkészültség és rátermettség volt a mérvadó. Ennek következtében 1957-től 1960. szeptember 1-ig 144 általános iskolai igazgató /50 %/ és 40 középiskolai igazgató /66 %/ kicserélésére került sor. Az Iskolák politikai vezetésének megerősítése megteremtette 3 nevelőmunka fokozásának előfeltételeit. Lehetővé tette, hogy a kollektív káiermunkára tér- y jünk át. Létrehoztuk a kerületi és fővárosi munknerőgazdálkodási bizottságokat, majd 1959-ben minden kerületben személyzeti előadót állítottunk be. Arra törekszünk, hogy az általános tanulmányi felügyelők, szakfelügyelők és az igazgatók politikai, szakmai és az ezzel kapcsolatos személyzeti munkát egyenlő súllyal kezeljék. A pedagógusok között kevés a munkás- és paraszt származásúak száma, valamint a munkásokból lett pedagógusok száma/161/. Fel koll lépnünk az olyan jelenségek ellen, amelyek ez utóbbi pedagógusokat háttérbe igyekeznek szoritani. Támogatni kell munkájukat, további fejlődésüket. \ Meg kell vizsgálnunk 3 pedagógus utánpótlás rendszerét, már az egyetemre, vagy főiskolákra történő beiskolázások idején gondot kell fordítanunk a szociális összetétel további javítására# Eddigi tapasztalataink szerint r. pedagógus utánpótlás nincs megnyugtatóan biztosítva, főképp a hivatástudatra nevelés nem ki elégítő haté-, konyságu. Ennek következménye, hogy különösen n természettudományi szakos /raatematika-kémia-fizika/ fiatal tanárok jelentős része nem mégy el tanítani, hanem üzemekben, vállalatoknál helyezkedik el, ahol jobb anyagi hc-lyzotbo kerül. Budapesten a magyar, történelem, orosz általá- ; bán a humán szakokon pedagógus felesleg van, hiány mutatkozik a természettudományos szakokon, elsősorban a matematika és fizika, vonatkozásában. Ezekre a szakokra évről-évre már a középiskolában alacsony a jelentkezés, különösön a munkás származású fiatalok körében. Pl. az ELTE bölcsésztudományi karán 1960-ban összesen 167 tanár szakos hallgató tanul az utolsó V. évfolyamban, a munkás- és p«r ászt származásúak száma ebből 60. A természettudományi karon 152 tanár szakos hallgató jár az utolsó V. évfolyamba, akik közül munkás- és parnsztszármazásu 59. Nem sokkal jobb a helyset a.z ebbun as évben beiratkozott I. évfolyamos hallgatók között sem. /a bölcsésztudományi karra beiratkozott 299 hallgatóból 153 munkás- és parasztszármazásu, a természettudományi karra felvett 399 hallgatóból pedig ugyancsak 153./ Kádermunkáink akadályozó tényezője továbbá a jelent 03 fluktuáció, amely I * mm ##* í®0
