1960. augusztus 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
115
I- 6 T e r é k: Elvtársak! Én a VII♦kerületi tanács végrehajtóbizottságának munkáját döntően azokból az a riyag 'kból ismerem, amelyek különböző kérdések kapcsán jelentésben jöttek a VB elé és a mostani jelentésből# Én magam, mindössze néhány alkalommal . beszélgettem az elnökhelye tessel és egy-ké t osztályvezetővel az elmúlt évek során. Az eb t szerzett benyomásaim alapján azt tudora mondani, hogy az anyag alapján feltétlenül hitelesen tükröződik a VII.kém leti tanácshelyzete. Egy problémát azonban úgy gondolom nem árt kiemelni, ez pedig a kerületi tanács végrehajtóbizottságának a kádermunkája. M%; mondom, hogy amikor az 1.oldalt elolvastam, amely orr 1 szólt, hogy milyen káder nehéz ség de ke 1 küzdöttek oz elvtársak és küszködnek ma is, akkor joggal lényegesei negatívabb munkát vártam az anyag későbbi részében, tekintettel arra, hogy bár a bérezés és néhány más dolog is hozzájárul ahhoz, hogy több kerületben nagyobb a fluktuáció, mint ami természetes é3 megengedhető lenne, de úgy gondolom, hogy az 51 kioserélt ember mellé oda kell még ve ini azt a 28-at Í3, aki nyugdíjba ment é3 igy az apparátusnak több, mint a fele kicserélődött, értem itt a különböző osztályok egész garnitúráját és az osztályvezetőket is, akik szinte ét énként, de 30k esetben már félévenként váltották egymást. Mr pedig úgy gondolom, hogy nem csupán a lakásosztályra, vagy a népművelési osztályra, hanem minden egyes osztályra áll az,hogy ahhoz, hogy egy vezető meg tudja mutatni azt, hogy mire képes, mit tud csinálni, ahhoz minimum három esztendőre van szükség. Azok után, hogy a vezetők ilyen gyorsan cserélődnek, nem is lehet csodálkozni, hogy az apparátus ilyen nagy arányban fluktuál. S hogy ez mennyire igy van é3 hogy ez hogyan hat ki a munkára, példát tudok mondani, arra, hogy 10-19 hónapon keresztül elhúzódik egy-egy ügy, mire azután végleges megoldást nyer. Ez azért azt mutatja, ho.^y az emuereknek ilyen staf étabot-oz erüen történő váltása feltétlenül zavarja a munka folyamatos ságát és az ügye* intézését. Úgy gondolom, azon túl, hogy a bérezést mint egyik > okot feltétlenül elfogadjuk indoknak, de azéi-t mégis fel kell vetni itt az elvtársakkal szemben,- hogy az alapvető ok mindenek előtt a káde ek kiválasztásában és nevelésiben van, tekintettel arra, hogy az a tény, hogy ott fél évenként vagy évenként változnak az emberek, azt mutatja, hogy mi a kiválasz tásnál sorozatosan melléfogunk. I I I 1 * «$»•#*«
