1959. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
| I rt Nem egy helyen mi magunk is tapasztaljuk, hogy a pedagógus jelenlétében úgy esznek a gyerekek, hogy az kriminális. A pedagógusok azonban ezt nem veszik észre, nem adnak ennek hangot, nem szoktatják, nem nevelik a gyerkeket a helyes étkezésre. Xjejcxk Ez nem a vendéglátóipar feladata volna, hanem a kerületi oktatási osztályoknak kellene többet foglalkozniok azokkal a tanárokkal, akik az ebédeltetést vezetik, vagy pedig a napközis pedagógusokkal. Lelkes elvtárs azt fejtegetted, hogy nagyon rugalmasan kell megnéznünk, hol van .szükség előkés:itő-konyhára, hol befejezőre, és hol melegítőre. Szerintem el lehetne képzelni azt is, hogy a kereskedelmi és az oktatási osztály felmérné mind a 22 kerületben, \ hogy kerületenként hogyan jelentkezik ez a probléma. Mi magunk is, a kerületi oktatási osztályok is tudnák igy magukat mihez tartani és az elképzeléseket lépósről-lópésre valóra lehetne váltani. Látnánk egy általános képet. Uj iskolák épitáse esetén főle - a befejezőkonyhák létesítését kellene szorgalmazni. Az Egészségügyi Minisztérium megjegyzésével én sem tudok egyetérteni, mert mindenféle szempontból hasznos ugyan a befejező-konyha, de csak az uj iskolákban lehet jól megvalósítani. A felmérés után látnánk a megoldás forint-kihatását, le tudnánk vonni a következtetése két arranézve, hogy a befejezőkonyhákat lépésrdl-lépésre mikor lehetne kivitelezni. Szóval látnánk, hogy a mostani helyzetet mennyi idő alatt lehet felszámolni, vagy legalább is enyhíteni. Az azután egy későbbi témát jelentene, hogy az egész gyermekélelmezés* fejlesztésének kérdését külön ide hoznánk egy olyan napirendi anyagban, amely sokkal szélesebb körben eáemeznd a problémát, mint ez a mostani előterjesztés. Kassai : 'Tisztelt Végrehajtóbizottság! Én ott folytatom, ahol Gáborné elvtársnő abbahagyta. Hogy a gyermekélelmezés fejlesztésére hány forint kell, azt végső fokon az dönti el, hogy milyen mértékben kívánjuk a gyermekeket élelmezni akár az iskolákban, akár a napközikben* Most folynak az 1960. évi költségvetésre vonatkozó tárgyalások ás hallatlanul nagy a nyomás a napközik és az ovó- dák férőhelyeinek szaporítására egyaránt. A keretek azonban határokat szabnak. Az egyik feladat tehát: eleve eldönteni, hogy milyen mértékben lehet fejleszteni és azután beszélhetünk a forint-összegekről. A kérdés má.sik része pedig az, amelyet maga az előterjesztés is megemlít, hogy nem egy helyen a lelkiismeretlen munkából fakad az, hogy a gyermekek ellátása kultúrálatlan, hogy későn szállított, hideg, nem jó ételeket esznek, lehetetlen körülmények között. Azt hiszem, hogy ez részben szervezési kérdés is. A gyermek— L J re * * -• rnmp , .Hmm
