1959. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

- 22 - ‘ élelmezési Vállalatot,a kereskedelmi osztályt a kerületi VB-okat fel lehetne hivni, hogy a községfejlesztési alapból biztosítsanak kulturáltabb étkezésre lehetőségeket. Mert ez a probléma nem minden esetben a Gyermekélelmezési Vállalat problémája. A másik kérdés, amelyet szeretnék megemlíteni, hogy nem helyes az, hogy egy-egy szakigazgatási szerv a főváros egész vállalat­fejlesztési alapjából hosszú évekre leköttetni kiván a VB-vel bizo­nyos összegeket. A vállalatfejlesztési alapból egy évben összesen 20 millió forint áll rendelkezésünkre. Ha az előterjesztésben feltün­tetett számokat összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy 1961-63-ra kb. 13 millió forint volna lekötve kizárólag csak a gyermekélelmezés számára. A többi 240 vállalatra és a kereskedelmi apparátusra marad­na összesen 7 millió iorint. Helyes lenne tehát, ha az összes távlati perspektivikus terveket és az 5 éves tervet egyszerre tárgyalná meg a VB. , mert igy fontossági sorrendet tudna megállapítani az adott kereteken belül. Nem helyes viszont, hogy az egyes tervek külön hoz­zák ide a maguk elképzeléseit és hatalmas forint-összegeket köttetnek le a VB-al. A narmadik kérdés, amellyel foglalkozni szeretnék, a té­rítési dijak kérdése. Ahogyan mi étkeztetünk, az egy burkolt juttatás,- Sós elvtárs is megemlítette. Első helyen kétségkívül azoknak a gyer­mekeknek kell szerepelniöK az étkezésben résztvevők között, akiknek mind a két szülője dolgozik. Nagyon sok ol, an gyermek is igénvbe Ofájo CaAA veszifoaz IskoTai étkeztetést, akinek nem mind a két szülője dolgozik. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy ha jól emlékszem,1954-ben határoz- i © ták meg, hogy mekkora hozzájárulást fizessenek a gyermekek. Akkor nem 17 százalékos volt a gyermekek részvétele, hanem csak 6-7 száza­lékos, a szülők fizetésének plafonja pedig 2.500 forint volt. A 2500 forintos plafon után most 100-150 forintnál senki sem fizet egy hónapra. Mi azonbíin adóztatunk magánótkeztetőket, akik egy hónapra : 500 forintot is elkérnek. 8-9 gyermeket étkeztethetnek, de 10 után már adókötelesek. Nem egy szülő fizet magánosnak 500 forintot gyér— t meke étkeztetéséért és semmi mást nem kap a gyermek csak ebédet. Uzsonnát például nem kap. Fái: 6-700 forintot is fizetnek. Kassai : Feltétlenül és messzemenőleg egyetértünk azzal, hogy felül kellene vizsgálni, hogy 2500 forintos jövedelem után 150 forintot fizesaenek-e. Résztvettem kerületi tanácsüléseken, VB-üléseken, a Nőtanács ülésén, ahol ugyanezeket a kérdéseket vetették L ---- * J I " _ ____________ ... táj _________________. . i

Next

/
Thumbnails
Contents