1959. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
104
1 műnk igen nagy összegeket fordit, és ezen a réven sokat adunk a lakosságnak. létrehozunk különböző tanácsi vállalatokat - akár javitó- vállolatokat, akar egyebeket - és arra hivatkozunk, hogy azok a lakosság részére dolgoznak, és azért dolgoznak veszteségesen. Arra kell törekednünk, hogy a vegyesipari és egyéb vállalataink rentábilisak legvenek, ne menjen el a pénz különböző csatornákon, mert rendkivül sok feladatunk van, amelyeknek teljesítésénél ezeket a pénzeket fel t lehet, használni. Az ipari osztálynak meg kellene vizsgálnia, vájjon szükséges-e, hogy minden kerületben legyen kézműipari vállalat. Jó- néhány kerület rr r ug'- tervez, hogy veszteségesen zárnak ezek a vált lalatok. Vájjon 3zük3eges-e nekünk igazgatókat, főkönyvelőket, különböző adminisztrativ embereket és fizikai dolgozókat fenntartani ebből a célból? Ma már az ipar fel tudja venni az embereket, nincsen munkanélküliség. Nem tartom szükségesnek, hogy a tan cs a kézműipari vállalatokra ráfizessen. Egyébként is na már az a hexyzet, hogy a kézműipari vállalatok nem felelnek meg annak a célnak, amelyért létrehozták őket. Ezek ma már terv-kötelezett vállalatok, és nincsenek ott csökkent munkaképességűek. Senkit sem akarok megbántani, de olyan dzsungel van ott, mint a ktsz-eknél és egyéb szövetkezeteknéx, aI melyeket sokszor szoktunk emlegetni. Javasolom, hogy a jövőt ilxetűen olyan intézkedést dolgozzanak ki, hogy tanácsi vállalat nem xehet veszteséges, - legfeljebb olyan vállalatokról lehet szó, amelyeknek a fenntartására okvetlenül szükség V”<n. Helyes volna, ha külön-külön csoportokban vizsgáljunk meg a jövőben az ipari, a kereskedelmi, valamint a közmű- és \ szolgáltatási vállalatokat, - vagyis ne az összes vállalatainkat próbáljuk egy féléves beszámoló keretében megtárgyalni, hanem el kellene határolni a különböző szakigazgatási szerveket. Ugyanis L—------—táJ %
