1959. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
75
! 4 tó 4 tó 5 az állami iparra. Ponton számokat nem tudok, de azt hiszem, hogy a KTSz-ek nyereségrészesedésként 7-lo nappal többet fizettek tavaly, mint az állami ipar. Azonkívül a rendes kereset is nagyobb a KTSz- ekben. Tov ább menő légi meg kellene vizsgálni, hogy konkurren- ciát támasztanak a könnyűiparnak. Nemcsak egyszerű konkurrendiáról van szó, hanem arról, hogyha volna is kapacitás az állami vagy a tanácsi iparban, az nLncs kihasználva, nem bírnak fejlődni a KTSz-ek tevékenysége miatt. Ha megnézzük, hogy melyik termel olcsóbban: a KTSz-e, vagy az állami ipar, akkor kiderül, mint ahogy az árrendszer felülvizsgálata során Csikós elvtársék is kiderítették, hogy a KTSz-ek nagyobb anyaghányaddal dolgoznak, tehát a nyersanyagból többet használnak fel ugyanazokhoz a gyártmányokhoz, mint az állami ipar. Ezt a kérdést is meg kellene tehát nézni és elsősorban az állami meg a tanácsi ipar kapacitását kellene kiegészíteni, hogy tovább tudjon fejlődni. Felvetném még a KTSz-eknek a főváros területén való elhelyezése kérdését ia. Mig az állami és a tanácsi iparnak tűzvédelmi, egészségvédelmi, szépészeti szempontból mindenféle gátat szabunk; addig a KTSz-ek belvárosi üzlethelyiségeikkel, gyalázatosén rontják a főváiros képét. Nézzük meg például a Váci-utca és a Verespálné-u. sarkát} valamikor egy luxus eszresszó volt ott, ma egy KTSz cipőüzeme. Sok ilyen és hasonló példát tudnák még felsorolni. Legalább olyan szigorúságot tehát a KTSz-ek területi elhelyezésében, az egész* aégügyi követelmények és a munkásvédelmi követelmények tekintetében, mint amilyen szigorúságot alkalmazunk az állami iparral szemben. * [_------------ J | ■» *» s-«na4
