1959. április 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
| j- 3 eLké szitásé. 2. KÖRNYÉKTERV MÉLYSÉGE* A környéktervet olyan mélységig kell elkészíteni, hogy a fentvázolt legjelentősebb problémák megoldásához a terv.alapján a szükséges elhatározások megtörténhessenek. Ezért a tervnek konkréten tartalmaznia kell a fent említett esetben szükséges ipari telepítésre alkalmas helyek megjelölését, a mezőgazdasági fejlesztésre vonatkozó ágazati területi elgondolásokat, a fejlesztendő települések, valamint a fejlesztendő üdülőtelepek helyének mogJe$öldsét az egyes településekben a fejlesztés során elhelyezhető lakosságszámot, a főútvonalhálózat, vasúthálózat és elővárosi vonalhálózat legfontosabb vonalait, a távvezetékhálózat és a budapesti vízgazdálkodás fő létesítményeinek helyét, a főváros védelme szempontjából épitési tilaimi sávként, vagy erdősítésre kijelölendő területeket, a tájvédelem, a műemlékvédőiéin, városképvádelem kapcsán végrehajtandó.legfontosabb teendőket, azok területi megjelölésével. A környékterv azonhan mindezen kérdésekben.nem nyúlhat bele a városrendezési feladatokba, csupán az alapot adja meg ezek helyes elkészítéséhez. 3. BUDAPESTKÖRNYÉK LEHATÁROLÁSA ÉS LEGJELENTŐSE33 ADOTTSÁGAI. * Budapest környéke északon magában foglalja az u.n, Dunakanyar területét, vagyis a Duna mindkét partját, az ott fekvő összes üdülő - és mezőgazdasági jellegű településekkel, beleA értve a Börzsöny déli nyúlványain elhelyezkedő területet is, A környék keretébe tartozik a fővárostól északkeleti irányban fekvő részben sik, részben dombos terület, molyai intenzív főzelék és gyümölcstermelés folyik, A területen, különösen a Duna partján nagy kiterjedésben családiházas települések feksze!_ « i ■•ét* > , ••
