1959. április 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
í nek, melynek lakói jórészt budapesti dolgozók. A terület külső szélét a gödöllői haloavidék határolja. A környtk területébe kell számi tani a Rákospatak völgyét, továbbá a Rákos-patak és a Tápió között fekvő dombokat. A változatos dombvidéken nagyszámban vannak olyan települések, melynek a főváros dolgozói számára biztosítanak kertes családiház épitési lehetőséget. A fővárostól délkeletre mintegy 5o km-es távolságig Budapest környékének kell tekinteni a gödöllői hslomvidék déli nyúlványai ás a Duna között elterülő síkságot, Ezen a területen három fővasuti vonalra felfűzve ugyancsak számos község van, ahonnan részben a mezőgazdasági jellegű falvakban,részben kertes családiházakban letelepedve olyan lakosság ál# mely naponta Budapestre jár dolgozni, A környék területe az d&ész Csepelsziget a Duna mindkét partjával, amely nemcsak mint a lók osság elhelyezésére alkalmas terület, hanem a soroksári dunaágban mint üdülő, horgász és vizi- sportterüle t Budapest közvetlen üdülőterületéhez tartozik. Környéknek tekinthető a fővárostól délnyugati irányban a Mezóföldnek az a része, amelyet északnyugat-délkeleti irányban több széles lapos völgy szeli át. Ezek a völgyek, valamint az azokban elhelyezkedő települések raezőpazdaságbó). felszabaduló munkavállalói budapesti ingázókká váltok.. Nyugati irányban 3udapest környékéhez tartozik az u.n, zsánbéki medence az abban lévő valamennyi településoel..együtt. Ezen települések lakossága részben Budapest élelmiszer-ellátásának mezőgazdasági területein van foglalkoztatva, részben pedig ugyancsak a —budapesti üzemekbe, jár dolgozni* , - - fa— Végül Budapest környékének kell tik inteni a*z egész pilisi hegyvidéket a nagykovácsi, pilisszentiváni, pilisvörösvári szénbányával, több kőbányával és más építőanyag lelőhelyeivel, a budapesti üdülési lehetőségek szempontjából fontos turista és vizisport lehe’ • - M000 é 4 .640
