1958. augusztus 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
i ö - 36 I Ehhez még hozzá kell tennem azt, ami az anyagban szintén szerepel, nevezetesen, hogy ez egy nagyon érdekes jelenség, amely az által á- nos iskola első osztályában kezdődött. Ott már szintén ugyanolyan magas a bukási arányszám, mint az V-VI-ikban. Ez két éve van. 1951- ben Budapesten az első osztályban 1.9 % volt a bukási arány. Tehát [ a normális. Általában a korosztályok - tehát I-VIII-ig - 2.5 %-a ismétlésre bukik. Úgyhogy ez a három korosztály van most kiugrásban. Ez szomorú és elgondolkoztató jelenség és ezen a téren vizsgálatot kell tartanunk. Ez különben az anyagban is benne van. Annál szomorúbb és elgondolkoztatébb a dolog, mert ez a jelenség az uj tanterv, az uj tankönyvek életbeléptetése után következett be az általános iskolákban. Ennek a jelenségnek persze több oka van. Oka egyrészt a tanterv, másrészt a pedagógusok is, akik - mondjuk - keményebben osztályozzák azt a 6-7 éves gyermeket. Viszont oka ennek a tanulók megfelelő testi és lelki felépítése is. Pl. a 6 éves életkor intellektusa nem megfelelő. De minden esetre ebben és az [ előző iskolaévben bekövetkezett az a sajnálatos jelenség, hogy ez is ilyen nehéz osztállyá vált és már az általános iskola első osztályában megkezdődött ezeknek a tanulóknak túlkorossá válása és ez szlmban Budapesten 1699 főt jelent. Ennyit szeretnék ehhez hozzátenni. A középiskolai beiskolázás kérdésében szintén szándékosan vetettük fel ezt a problémát, mert ahogy az adatok igazolják, a munkásszármazású tanulók száma a középiskolában nem nő, bár a középiskolai beiskolázások száma 1956-57. tanév végén 34.ooo volt. Tavaly 38.ooo volt, most pedig 4o.9oo körül tartunk. Tehát I ugrásszerűen nő. Ezen belül a munkás származású tanulók arényszáma nem nőtt, hanem stagnál azon a 4o % körüli ponton, ahol a munkásparaszt származású tanulóké. Megvizsgáltuk, hogy mi ennek az oka, és a statisztikát kerületenként is összeállítottuk. Kiderült, hogy a munkáslakta kerületekből az általános iskola VIII. osztályát végzetteknek ^ a középiskolába irányulása lényegesen kevesebb. Úgy hogy az az 5o% körül van, mig mondjuk az értelmiségi, kispolgári kerületeknél - ahogy itt a statisztikai kimutatás is mutatja - 75-87 % között mozog. Ezen a téren kétségtelenéül segiteni kell. Azért is, mert az egyetemi beiskolázás a gimnáziumi érettségizettekből veszi elsősorban a tanulóanyagát. Ebből viszont az következik, hogy éppen /lo . L------------------------ -J í I |
