1958. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
I- 43 Mi történik azonban, ha a VB nem hagyja jóvá? Mert erre is gondolni kell. * A harmadik az, hogy bonyolult esetben a VB dönt. Persze átmeneti jellegű lenne az egész. Az igazi intézkedés az volna, hogy egy törvényhozási módosítás vagy kiegészítés jönne, amit Mikó elvtárs javasolt. Más ügyekben is szükségünk van erre a törvényi korrekcióra. Addig azonban nincs akadálya annak, hogy igy járjon el a VB. E 1 n ö k i Mi tehát a javaslat? Kisfalvi : Az, hogy a törvényhozó szerveknél i kezdeményezzünk módosítást a Mikó elvtáre által megadott körben. Begyen a VB-nek egy fellebbezési bizottsága, amely az ilyen, sürüji elő- , forduló ügyekben a VB nevében dönt. Addig pedig, ha a VB vállalja, tartsuk fenrjá mostani rendszert. Ha pedig nem tudja vállalni, akkor a bizottság kiküldésének és a VB elnöke által való határozathozatalnak nincs komoly törvényességi akadálya. MI nem fogjuk észrevételezni. Az ügyeket sürgősen el kell intézni. Ott van a diaszidensek vagyontárgyainak kérdése. Nem akarjuk a közigazgatást a csőd szélére juttatni, a 49-es törvényekre hivatkozva. Olyan problémák merülnek fel, amelyeket nem elbürokratizálni akarunk, hanem törvénysértés nélkül, gyakorlatilag a legjobban elintézni. Rugalmasak akarunk lenni. M i k ó i A 28-as tvr készítői szerintem nem körültekintően mérlegelték Budapest speciális helyzetét. Az államosítás ugyanis 1952-ben jelentős mértékben Budapestet érintette és nem a vidéket. Amikor tehát most a mentesítésé tvr készült, gondolni kellett volna arxa, hogy egy ilyen testületet, mint a mi VB-nk, Ilyen helyzet elé állítja az ide kerülő ügyek mennyisége. Ugy érzem, hogy ezt nem mérlegelték ^kellőképpen a törvény megalkotása során. Mert __ __ 43o H Y fi
