1958. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

131

rá-*®® * ' ráw-ré-.éx >v*»®

!

i- 44 világos, hogy van a VB-nek kizárólagos hatásköre és vannak általános kérdései. Amikor a törvény, vagy a tvr. egy kérdést a VB hatáskörébe utal, akkor azt szerintem kizárólagos hatáskörként kell felfogni. Az Elnöki Tanács, vagy az Országgyűlés nem véletlenül hozta azt a törvényt, vagy azt a tvr-t és nem véletlenül határozta meg, hogy egy hatáskört a VB hatásköre legyen, hanem azért, mert kizárólagosan igy akarta. Márpedig,ha kizárólagos hatáskörről van szó, akkor szerintem a 49# §. nem találkozik azzal az intencióval, hogy ezt a kizárólagos hatáskörét oda adja a VB elnökének, mégpedig folyamatosan, az *pedig tovább adja bizottságoknak. Lehet, hogy nem abszolút durva törvénysértés, ezt nem is mondom. Most nincs jelen Pongrácz elvtárs. Nélküle dönteni, az ő hatáskörébe utalni egy ilyen nagyjelentőségű politikai kérdést, amelyért kifelé, az állampolgárok felé neki kell vállalni a felelősséget aláírásával, továbbá befelé, a VB elé is felelősséget kell vállalnia, mert be kell számolnia a VB előtt, és a VB Tfcfcgy jóváhagyja, vagy nem - ez sokszor lesz kellemetlen és nehéz, azonkívül komoly mértékben meg is fontolandó.

I Mindezeknek mérlegelése után azt javasolom, hogy

1 addig is, amig törvényi rendezés nem jön, vagy más módon nem oldják 1 meg ezt a kérdést, a VB-nek vállalnia kell a rendkívüli üléseken is,

I nagyobb mennyiségben, alaposabb előkészítéssel megtárgyalva az ügyeket. Tárgyaljunk a rendes ülések keretében is egy kisebb mennyiséget, amennyit a napirend elbir, de vegye magának azt a fáradtságot a VB, hogy ha kell, akkor rendkívüli üléseket is tartson, vállalja azokat ; a tennivalókat, amelyeket a törvény ráruházott. Elvégre nem minden

évben jelentkező feladatról van szó. Mo3t van, és vállalni kell.

Én ezt látom megoldásnak, ha nehéz, fáradtságos és

kellemetlen is.

i . rá

| — " ■ "

L