1957. november 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
229
I 4- 89 Ezt csak azért mondom el, mert itt van egy konkrét eset, és vagy megbízunk a XVIII. kér. Végrehajtóbizottságban, vagy nem. Erre azt Írták, hogy annak ellenére, hogy a kizsákmá- nyolók kategóriájába tartozik, ott él 5o év óta és nem merült fel ellene semmi. Mi éppen azt hoztuk ki azon a nagy tárgyaláson, amit tartottunk, hogy a kerületi végreha jtóbizotts'ígok meg fogják nézni, hogy milyen enber az illető, és ha javasolják nekünk, akkor ezt úgy kell érteniy hogy meg is nézték az ügyet. Harrer : Egyáltalában nem fogadom el, hogy itt külön elvi határozatokat hozzunk, A törvény kimondja, hogy nekünk milyen alapon kell méltányosságból elbírálnunk az eseteket. A múlt alkalommal 5o ilyen ügyet elintéztünk, Ez megmutatta, hogy képesek vagyunk arra, hogy konkrét esetekben megítéljük, hogy gyakorolunk -e méltányoss 'got, v gy nem. Ennél fogva az a javaslatom, hogy menjünk végig, és ott mindenki elmondja azt, arai mondanivalója van, és azután a különböző szempontokat össze fogjuk egyeztetni. Még egyet mondok: Ez az a bizonyos főtisztviselőkérdés. aki esetleg a szamárlétrán felment egy bizonyos fokig és esetleg a nyugdíjazása előtt még egy magasabb cimet is adtak neki, de az illető egyébként egy szegény hivatalnok volt, aki a megtakarított pénzéből szerzett ilyen házat, - azt nem lehet ki- zsákmányolónak mi nősíteni. Most itt van előttünk egy tényállás, és ezzel kapcsolatban nekünk az a feladatunk, hogy egyrészt a főváros érdeke szempontjából, másrészt méltányosságból és politikailag bi| r él juk el. Lj.j-uj.ljuk el egyenként az eseteket, - de szükségtelennek tartom, hogy bármiféle elvi álláspontot foglaljuk el. Menjünk végig és biráljuk el egyenként. Kenderes!: Megragadom az alkalmat arra, hogy az 1957. évi 28. törvényerejű rendelet:fetó5eiNw&««+ixi»aH5X»x?Htx- lazaságaira rávilágítsak, a 4. §. azt mondja, hogy minden tulajdoj 113 j S* • ** *«• \ fr Í .. ... ______________________
