1957. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
142
' i Szeretném ■'elvetni, hogy a vendéglátóipari költségek még mindig nagyon magasak. Ahhoz, hogy a vendéglátóipar nyereségét ne Olyan módon növeljék « vállalatok, hogy ezt a fogyasztókkal fizettetik meg, hnnet: olyan módon, hogy a költségek reális csökkentésén keresztül növekedjék a nyereség: szükséges, hogy uj módszereket vezessünk be a vend óig Iá tó iparba. Nagyon elhanyagoltuk a baráti állat; okban és a Nyugaton is bevált önkiszolgálási módszer bevezetését. Itt vannak az lló bttffák, - ezok elhanyagolt, korszerűtlen egységek, árra kell venni ©a irányt, hogy ezeket önkiszolgáló egységekké alakitouk át, ahol a költségek kisebbek, mint más vendéglátóipari egységeknél, óo ahol megvár, a mód «»rra, hogy az emberek ülve, tehát kulturált ’ örűlaónyek közölt fogy* áthassák el az ételeket. Ugyanakkor szükség van a tejivók sokkal nagyobb mértékű nzaporitóaára. réidapest ebből a szempontból rosszabbul, áll, mint a vidéki városok. A vidéki városokban sokkal több a tejivó, mút Budapesten, - ne© számszerűleg, hanem viszonj^g - és a t hisz m, hogy a vendéglátó ipar feladata, hogy 1 hotőség et adjon arra, hogy olcsó áron juthassanak hozzá a f gyaeztók tejhez. Ebben oz eoetbon megoldódik ec a probléma le, amit Dióéi elvtárs vetett feli a dolgozók reggelizésének kérdése. Egyébként a határozati ja vasiatokkal egyetértők, és remélem, hogy a végrehajtó bi •ottság ni,.*i ülése segítséget fog adni a vendéglő tóipari problémák hatékonyabb megoldásához. Kassai t Két kérdésre szeretnék reflektálni, amelyek a vita során felmerültek. Az egyik* a vendéglátóiparból származó többletjövedelem, a tervenfelüli nvereaég kérdése, a máeik, arait lázár eevt*u'B említett fel: © tanulmányi alap megvonása, illetve az az ellen való tiltakozás. Ha jól emlékszem, mintegy 15 millió forint 111 a fővárosi tanáos rendelkezésére vállalatfejlesztési alapként, éves viszonylat; Ma _____ X X L *0
