1957. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
} ' j 4 ,», 4 w ■ mutatja, hogy a ruházati vállalatok az 1, negyedévben 95 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az .előző év azonos időszakában* Nagy érdeklődés nyilvánult meg a villamossági én járnücíkkoh iránt, melynek hatására pl. a KE Ff. /ILL Vállalat forgalma a bázis idő szakkal szemben résalctakeió nélkül is-13 millió forinttal növekedett. A fiókhálózat áruellátása alapvet* élelmiszerekből bőséges volt, ugyanakkor a ruházati és iparcikk vonalán a szükséges', árumennyiség cs választék tekintetében hátrányosan éreztette hatását a IV. negyedévi, illetve az I,negyedévi ipari termelésben mutatkozó kiesés. Emiatt jelentősen negnövekedett a hiánycikkek száma. A lakosság fokozottabb áruellátása érdekében a kereskedelmi osztály a kövületek felé átmenetileg megszüntette a hiánycikkek kiszolgálását, s eszel is biztosította a fogyasztók igényeinek kielégítését. A lakosság áruellátásához nagymértékben hozzájárult az export csökkentése és a baráti államok támogatása. A termelési költségek együttes hányada az ipar-, szolgáltató és közlekedési vállalatoknál a bázisidőszak költségszintjéhez viszonyítva 3,3 ^-al romlott. A költségszint kedvezőtlen alakulását döntően a kormányrendeletek alapján végrehajtott berren . zések költségtöbblete idézte elő. A költségromlás - az ipari-, kereskedelmi- és népművelési osztályok ki- vétjeiével - valamennyi szakigazgatási szerv vállalatainál arányosan mutatkozik. A helyi ipar önköltsége a bázisidőszakkal azonos szinten jelentkezik. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a vállalatok többsége elsősorban a nagyobb nyereséget biztosító cikkeket gyártotta. Ennek ellenére csak a kézműipari vállalatok értek el viszonylagos költségszint javulást. A kereskedelmi vállalatok ráfordítása az áruforgalom nagyarányú emelkedése miatt mind abszolút, mint relatív mérési mól figyelembevételével kedvezően alakult annak ellenére, hogy a bérköltségok a bázisidőszakkal szemben a bérrendezések, természetbeni juttatások kihatásait is tartalmazzák. A kereskedelmi költségek csökkenéséhez jelentős mértékben hm — járult az a körülmény, hogy az üzlethálózat a nagy forgalmat 3.000 fővel kisebb létszámmal hajtotta végre, továbbá a rövidebb nyitvatartási idő és a vendéglátóipar egy müsza! 3 foglalkoztatása az,állandó költségeknél megtakarítást idézett elő. A tanácsi vállalatok költségszintje az I, negyedéven belül az egyes hónapokban javuló irányzatot mutat„ Az irányító szervek, valamint a vállalatok vezetőinek fölvilágosító munkája nyomán a vállalatom fokozatosan visszatérnek a teljes ítmény-bér c zésre /Pl. Sz orvé st. ragya gyű j tő és 'Értékesítő, Útépítő, Asztalosipari, ll.kcr,, III,,kér., x-v.VII.kor. Sütőipari Vállalatok./ * ü \ mr
