1957. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
r i I 1 J « 5 •" » Az összesített raérlogbo számélék adatai alapján a vállalatok tanácsi szinten 117,9 millió forint nyereséget értek cl. Ez a vállalati eredmény azonban reálisnak nem tekinthető' , mert magában fcglálja a vállalatok részére I. negyedévben jut te. lőtt 6l~3 millió forintos állami támogatás összegét is, melyet a Pénzügyminiszter utasítása értelmében a vállalati eredmény javára kellett elszámolni* Az állami támogatásnak korrekcióként való figyelembevételével a tényleges netté vállalati e- redmény 56.6 millió forint nyereség, ami lo,9 millió forinttal kisebb a bázisidőszak tényssánánál. Az állami támogatásnak a vállalati eredményből történő levonása után az I.negyedévben 5$ vállalat működött veszteségesen, melynek részletes felsorolását a II.sz. melléklet tartalmazza. A veszteséges gazdálkodást folytató vállalatok felülvizsgálását n Végrehajtóbizottság 228.sz. határozatának megfelelően - az érdekűit szakigazgatási szervekkel együttműködve - a pénzügyi osztály már megkezdte és annak eredményéről a vizsgálatok befejezése után jelentést teszek a Végrehaj'cóbizottságnak. A Pénzügyminiszter 133/1957.sz.P.r\ utasítása értelmében 1957. évben a vállalatok nyereségüket csak a készükre megállapított alnprcntnbilí- tác mértékéig' kötelesek befizetni, mig a többletnyereség a. vállalatok érdekeltségét képezi, ebből következik, hogy 1957. évben már tanácsi érdekeltség nem várható* Az előrelátható bevételi kiesés komoly zöklco- nőt okoz úgy a vállalatfejlesztési ni*p , mint a községiéjelesztési alap keretében megtervezett célkitűzések i ogvalésitásában. A vállalatok gazdaságos működését az I, negyedévben akadályozta az ellenforradalmi eseményekkel összefüggő energia-korlátozás, anyaghiány és az azóta már megszüntetett kijárási tilalom,, Le zavart okopott az is, hogy a vállalatok a megbolygatott és végleges formájában még helyre nem állított gazdasági rend által nyújtott .lehetőségeket általában önállóságuk minél szélesebb kiépítésére igyekeztek felhasználni. A munkástanácsok révén függetleníteni o len rták magukat az irányitó szervektől és vonakodtak azok utasításait végrehajtani. Gyakran tultették magukat a fennálló pénzügyi rendelkezések- , A politikai és gazdasági helyzet megszilárdulásával párhuzamosan általiban már helyreállt a rund. Meg j kell állapítani, hogy az irányító szervok és a vállalatok közötti kapcsolat sem kielégítő. A vállalatok egy részénél trösztellenes hangulat volt tapasztalható, ugyanakkor egyes irányító szervek /Élelmisz erkero a- kedelmi Iroda, Vendéglátóipari Tröszt/ a vállalatokkal való jó hapnne- : lat érdekében hajlamosak ezek mulasztásait, szabálytalanságait büntetlenül hagyni, sőt a felsőbb szervek felé menteni. Ennek megszüntetése T I* '*■"
