1957. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

13

v - i I

i- 3 A költségszint kedvező alakulásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a bazisidőszakkal történő összehasonlítás a Mozgóképüzemi Vállalatnál nem mutat reális képet, mert 1957. január 1-óvol a kölcaöndij százalékos kulcsa erükként,, arai a vállalat költségszintjét jelentősen megjavította, önköltségen belül az értékcsökkenési leiras - áz eddig még leltárban non szereplő állóeszközök nyilvántartásba vétele következtében -, az egyéb költség pedig a fokozottabb karbantartás miatt emelkedett.

A Vidám Park költségszín tjének kedvező alakulását kizárólag az árbevétel növekedése eredményezte.

Á Vidám Park veszteségének oka az idényszerűség, mert a vállalat a karbantartási és felújítási munkálatokat nagyrészt az I.negyedévben végzi.

Az Épit.ési Igazgatóság szakigazgatása alá tartozó vállalatok száma nem vmbzo~lT7 - *2o jüdtÜK!tí cs 9 központi vállalat irányítását látja ol.

A vállalatok munkájára jellemző ada+okot az alábbi táblázat mutatja:

Terimért, Költségszint 1957.I.n.é.válla- Állami 1956, 1.n. 1956.1. 1957.1. lati eredmény támogatás

é.tónyoz, n.é. n.é, nyereség veszteség $-ában tény tény o" z e r forintban

Tatarozó és épitőipar lo5.5 88.3 96.4 4.o5o 2.376

Szerolőinar 86.3 84.4 9o,6 1.137

__________ih_»9 TU8_ 2.2^4. l£l„ _ -_______________

. összesen:_______lol,9

_____87.7 95.5 5.338_____2.376___________-____

A negyedév során az előző év azonos időszakával szemben túlteljesítés csak a tatarozó és építőipari szakmánál jelentkezett, tíz a nüvokodéu azonban csak látszólagos, mert a bázisidőszalchoz viszonyítva árváltozások történtek. A helyreállítási^munkákat pl. január hónapban ráfordító sós alapi n. februárban a Helyreáll! táei-Egységárgyüjtömény alapján, márciusban pádig az előző évi Tatarozás! Egységárgyüjtömény árai alapján kellett elszámolni. Az egyéb munkáknál megszűnt a II. területi bércsoport alkalmazása, ami a vállalatok egy részénél kb 3 $ többletbevételt eredményezett. A szerelőipar és a helyi ipar lemaradásának döntő oka az anyaghiány volt.

Az egy főre jutó termelési érték és az átlagbér alakulását a következő adatok szemléltetik:

1956.1. 1957.1. Index

negyedév negyedév #

1 munkánfőre jutó torm.ért. 13Ve98 Ft 11.925 Ft. 91.o

műnk.''a lé tsz ám 6753o 7.289 111.6

munkás átlagbér 3.233 Ft 4.536 Ft. 14o.3

A bázisidőszakkal történő Ösozohe 'onlitás azt mutatja, hogy az 1.9 «S-ol magasabb termelési értéket a munkás lé t szála 11.C /-0 3 növekedése következtében érték el a vállalatok. A létszámemelkedés általában az összes vállalatra jellemző. Mindössze 6'vállalat nem éri el a bázisidőszak munkás lét száráé Egyes vállalatoknál /Budapesti Építőipari Vállalat, Fővárosi Tatarozó Vállalat/ a növekedés meghaladja a 3o /~ot is, a létszámemelkedés főleg az építőipari munkásoknál jelentkezett,

A termelékenység csökkenésének oka egyrészt az, hogy a vállalatok a te" • josítmény-bárezési'ől az időbérozésre tértek át, másrészt a műszaki irányi tás és ellenőrzés nagymértékben meglazult. Kedvezőtlenül befolyásolta termelékenység alakulását az is, hogy a vállalatok egy része januárban és februárban 4o érás munkahetet vezetett be azzal, hogy a kié43 ' ’

\