1957. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

152

i

végre intézményesen érvényesülni fog-e sz uj magyar szocialistarealista dráma,£ vagy se*; harmadszor, hogy sikerül-e végre

»

olyan szlnhézpolitikai működést kifejteni általánosságban, amely alkalmas arra, hogy kiemelje a magyar színjátszást abbál

' (faj

1 a provinciális helyzetből, a melybe/mőst van.

Amikor tehát igazgatói, személyi kérdésekről vitatkoztunk és próbáltuk megkeresni a megfelelő embereket,

I

a megfelelő helyekre, akkor elsősorban ez a három alapvető ' szempont vezetett bennünket.

Nagyon megnehezíti most a helyzetemet Pesta elvtársnak sz a mellékmondata, hogy ezt az előterjesztést fel- | sőbb fórumokkal megtárgyalta és ez az előterjesztést felsőbb

fórumok elhatározott véleménye. Legszívesebben nem is beszélnék tovább, mert tisztelem a felsőbb fórumokat, szeretem őket, derék elvtársak,glóbdlisar, országosan szivhezszólóan szép magyar szocialista politikát folytatnak. Hogyan tudok én most 1 szembeszállni velük?! Mert hv szivembe hallgatnék, dörömbölve

szembe szélinek velük. Az a félelem bánt engem, hogy nagyon egyoldalú információk alapján döntöttek. Tiszteleten, becsületem

I

a szinházpolitikai tanács minden egyes tagjának, de sok tagja közül mindössze három kommunistái Igaz, hogy derék, okos emberek, de azért mégsincsen biztosítva ebben a tanácsban a kommunisták auprematioju. Azonkivül vannak ott régi baráti és sti- lusszövödtoények. Nem ellenségek, nehogy bárki is félreértsen.

De ugyanez a galéria az októberi napok előtt meghirdette, hogy "mi majd uj politikát fogunk végrehajtani a színházak terén: egy haludó nagyszerű politikát, amely felvirágoztatja a magyar színházat, megszünteti a magyar színházak csődjét, azoknak bajait!" Ha nagyon tárgyilagos akarok lenni, akkor azt mondhatom,

: ’

■ ■urgjSKP

1 - 32 - ]

ft

______________________________í