1957. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

108

országos szinten megvan az Elnöki Tanács elnöksége, és a Minisztertanács elnöksége. A tanácsoknak nincs ktllön elnökségük, vagy elnökük, hanem a VB. elnöke egyben a tanácsot is képviseli két ülés között. Nyilvánvaló tehát, hogy ae államhatalmi szervezet képviselete lefelé, két tanácsülés között, egységessé válik. Ha megjakarnánk változtatni, akkor vissza kellene térni a régi rendszerrel a megyékben visszaállítani a főispánokat és az alispánokat, mint államhatalmi és államigazgatási tisztségeket. Erre azonban nem lehet visszatérni. Itt egy elvről van szé, de persze nem úgy néz ki ennek a kérdésnek a felvetése, mint egy népidemokrácia-ellenes felvetés. Ez hiba volna.

Meg kell egyébként mondani, hogy Magyarország egyébként ie úgy szerepelt, mint jogállam, mert minden munkakörben jogászoknak kellett lenniök, nem szak-felsőiskolát vég. netteknek. Nem a jogászok előnyére mondom, de sokszor a szakosztályvezetők is kénytelenek átvenni a munkajogot, vagy a pénzügyi-jogot, mert különben nem tudják irányítani szakosztályukat. Meg kell tanulniok gazdálkodniok, és meg kall tanulniok a tervet. Általános jogismeret szükséges tehát ezeknek a munkakörönök az ellátásához.

A kérdés másik oldala podig az, hogy a tanácstagokból tevődjék össze az ellenőrzés. Ezért lehet az áb-okra támaszkodni és az áb-ek segítségét ilyen értelemben nagyobb mértékbon igénybe vonni. Éppen ezért továbbra is úgy Ítélem meg, hogy ne a szakigazgatási szervek vezetőiből tevődjék össze a VB. többsége.

Mégjfgy kérdést, a kerületek és a Fővárosi Tanács hatáskörének kialakításával kapcsolatban felvetődő kérdések közév'Aa elmúlt években éppen eleget foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, a II. kerületben is nagyon sokat gondolkozunk vtyfe;

/f(9S?

■ ■ ------- —mm—m———smwz—i^—— ■— —11 m

* « mg- 24 - i

'J