1956. október 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
217
: . . . ■ 1 j * -33— ^ harmadik negyedben 11.000 méter gerendát kellett volna beépítenie, viszont csak 3700 méter gerendát kapott, annak a fele is selejt volt. A 11,000 méter gerenda beépítésére szükséges kapacit'snak tehát csak körülbelül egyharmadát használtuk ki. Ugyanez éli a kavicsra és egy sor más anyagra. Általános tapasztalat, hogy év végén építőanyag-torlódás keletkezik. Megköti viszont kezünket, hogy meghatározott forgóalap-rendszerrel dolgozuhk, ami nem teszi lehetővé, sőt prémiumból való kizárással és nem tudom még milyen büntető szonkciókkrl jár, ha helyesen és normálisan tartalékolni kezdenénk s következő év elejére. Javasolom ezért, hogy a VB - még akkor is, ha egy sor bürokratának nem tetszik - utasítsa építőipari szerveinket, beleértve még a lak'sgazdálkodáot is, arra, hogy megfelelő éezszerü elosztásban, tárolásban, tehát nem központi felhalmozásokkal próbáljon egy-háromhavi készletet teremteni. Hogy tartalékok nélkül dolgozni nem lehet, az már kezd érvényesülni. Sok vita folyik még persze e körül. Az építőipar körül folyó viták szintén körülbelül ebbe az irányba terelődtek, a bürokrácia azonban nem engedi meg. Javasolom tehát, hogy vizsgálja meg a VB, hogyan lehetne észszerűen, népgazdasági kár okozása nélkül megfelelő tartalékokat teremteni télre azért, hogy amikor a z időjárás megengedi, tavasszal, flottabbul tudjuk megindítani az é- pitkezés eket. Szeretném aláhúzni azt, amit Döbrenteiné mondott: élesen kezd már jelentkezni a központi fiitéses házak Ézenellátásának kérdése. Pongrácz elvtérs távollétében tájékoztattam már róla a Minisztertanács elnökhelyettesét, ez azonban szerintem nem elég. A legnagyobb eréllyel kell fellépnünk ebben a kérdésben! Döbrenteiné elvtársnó felvetette a laktanya-kérdést. i • </ %■» • . vg
