1956. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
▼ j y- 3 melyik időponttól koll számítani® A bizottság véleménye szerint nincs továbbá biztosítva a lakosság bej elöntés-elnök intézéséről szélé törvény azon rendelkezése, hogy a vizsgálatot legkésőbb a bojelentés^érkezésétől számított 30 nap alatt be koll fejezni és a szükséges {intézkedéseket ugyanezen határidő alatt rjeg kell tenni. Ennek egyes területeken az ügyintézők elégtelen száma is az akadályozója, de az eg^éb szervek utján érkező panaszoknál olyan jelentős a továbbítást igénybevevő idő, amely a törvény ezen rendelkezésének betartását gyakorámtilag nem teszi lehetővé. i b*/ A panasz beadvány ok tekintélyes része olyan, melyeknél valamely Jogszabály vagy rendes jogorvoslati lehetőséget biztosított, vagy az ügy birói útra tartozik. Ilyenek pl. a lakásigény bevét élt, vagy a kiutalást sérelmező beadványok, továbbá pl, a bórbo^dS és a bérlő között bémegállavijcissal kapcsolatosan felmerült problémák. Ezekben íz esetekben az érdekelt felek nen a törvényadta Jogorvoslati lehetőségekkel élnek, hanem helyette vagy vele párhuzamosan panaszt is adnak be az intézkedések ellen. A felek a p-anaszberyujtá* form/ját azért is választják, mert ügyük igy illetékmentesen intéződik. o*/ Előfordul különösen az egyéb szervektől megküldött panaszoknál, hogy igen szűkszavúan Jelelik meg a panasz tárgyát. Ezekben az esetekben vagy a beküldő s ;erv megkeresésével, vagy a p.naszos beidézéaével és meghallgatásával kell tisztázni, hogy tulajdonképen a panasz mire is irányul® Ugyanis a rádió, vagy az Esti • Budapest, vagy a Szabad Nép nem mindig küldi meg kivizsgálásra a panaszt, hanem annak tartalmáról tájékoztatja az osztályt és úgy kéri a kivizsgálását. Ugyanezek a szervek ragaszkodnak ahhoz bs, hogy saját ruguk válaszolják meg a panaszosnak az eredményt és emiatt azután nen marad irattári ryoma az ügy elintésésene-k. Ujabb panasz esetén igy nen lehet felhasználni az előbb nár bo- szerzott adatokat. * d»/ Vitatható, hogy a panaszbeadvány oknak az a része, -amely pl. állás, elhelyezés, segély, továbbá lakóépületeken vagy lakásokban különféle munkák elvégeztetést stb. kéri, vagy szorgalmizza, az 1954.1.törvény hatálya alá tartozó p-nuszbeadványnak tekintendő-e. Egyes tevékenységnél a kérelmek megfelelő elintézésének tárgyi nehézségei is vannak igy természetszerűen nagyobb számú panasz keletkezik, mint amire az apparátus noimalis körülmények között berendezkedhet. Ezért van az, hogy az appax'átus munkájával kapcsolatosan a legtöbb panasz a lakásügyi vagy a Lakásgazdálkodási Igazgatósághoz tartozik. Tekintettel urra, hogy n rendelkezésre álló lehetőség és korét h. ©árt szab az egyébként Jogos, de igen magas szánban mutatkozó ke*'cineknek és irrény éknek, igy a válaszlevelek is általában sablonosak és igen sokszor csak távoli időpontra megjelölt Ígéreteket tartalmaznak. Ez természet esen a kérelmezőket nem elogiti ki cs uj ubb beadványok alapjává válik. o#/ Gyakori jelonség, hogy ugyanazzal a panasszal több szerv is foglalkozik, mivel a beadványt a panaszos ogy időben több helyen is benyújtja* Ez növeli az adminisztrációt, mivel a panasz elintézésére illetékes szerv a beadványt hozzá továbbító szerveket uz elintézés' módjáról ugyancsak köteles tájékoztatni. *
