1956. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
101
tüntetésben. Az elsőujsúgiró voltam, aki ne gkapta "a szocialista % kultúráért" jelvényt a népművelési minisztertől. Az első ujságird voltara, akit a szocialista le reskedelern fejlesztése érdekéi én irt cilcle iraért "a bel le reskedelern kiváló dolgozója" I.osztályú jelvé- nyével tüntettek ki. Ez év elején pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a "munls érdemérem" kitüntetésre érdéi® üitett. Tucatjával őrzök • köszönőleveleket intézmények, üzemek, válla la tok vezetőitől, akik a velük kapcsolatban irt cikkeimért fejeszték ki elismerésüket. Nem szeretném, ha ezek a szavaira az öndicsorét hangját keltenek. Ez távol áll tőlem. Csupán azt akartam kifejezésre juttatni, hogy nemcsak a Tanács vonalán, hanem munen munkaterük ten lelkiismeretesen, becsülettel és bizalomteljesen állok helyt, ahova újságírói h.iv atásom s zólit. Másfél éve süti homlokom t a m gszégyenitő lé lyeg és amikor fo újságíró kartársaim, a többi lap munkatársai változatlanul jelen lehetnek a VB ülésein, én kénytelen v agyok közvetett utón beszerezni sovány, nem teljes információim!. Ha a VB tisztelt tagjai mggondolják, bizonyára na guk is arra a re gállapddác -a jutnak, hogy méltáry talan ity en hátrányos h lyzetben tartani a Igrégibb városházi ujs 'girót, a Hazafias Népfront lapjának rauntetá? sát, akinek e gye tlen hibája, hogy rajongásig szereti ezt a tt fővárost, és minden g ondolata az, hogy minél több szép és jó eredméiy ről tudósítsa olvasóit. Ha a VB és elsősorban Pongrácz elvtárs úgy ré li, hogy egyszer a hosszú :rvek során k vettem el akaratlanul hibát, amelynek körülményei felett nem ak rok ujabb vitát kelteni,* úgy ezzel a másfél vés \ kizárással alaposan ntegbünhődtera a ne kan tulajdonított vetekért. Eny- nyi idő után sokkal elvetemültebb bűnösöknek is amnesztiát adtak. Tisztelettel a rra kérem Pongrácz e ív tá* sat, legyen szives hatályon /o/ 4 - 5 5 - ^
