1956. március 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
101
* #‘f>: &#-> "'■'•■■■'mt* '8' ■ i Szóbakerült* a szaktárcák felügyeleti jogának és beavatkozás ánác rá kérdése. Mi, ak ik a közigazgatásban dolgozunk, látjuk azokat a változásokat, anelyek az utóbbi időben különösen a pénzügyek terén bekövetkeztek,. Vélemáyünk szerint a decentral izációt helytelenül vitték keresztül, minthogy nemcsak az operativ feladatokat decentraL záltuk az egyes szakosztály okhoz, hanem a pénzügyek elvi kérdéseit is kiadta a kezéből a Pénzügyminisztérium, igy tehát az elvi irányitás is a szakY minisztériumok kezébe került. így állt elő az a helytelen állapot, hogy pl. a ten ácsnál a minisztériumok - véleményünk szerint- túlzott hatáskört kaptak* a pénzügyi elvek irányitása és összefogása terén is. A decentralizáció nagyon helyes volt addig, amig az operativ feladatokat decentralizáltuk, de amikor a Pénzügyminisztérium a pénzügyi elvek egységes irányitá3át is kiadta a kezdi ől, és azt a szakminiszté\ riurnok gyakorolták, elő állt az a helyzet, hogy különféle elvek érvé*'\ nyesültek a pénzügyi politikában, egymással ellentétes rendelkezések látnak napvilágot. Hogy egy példát mondjak® a népművelési osztály vezetőjének olyan jogköre van, hogy személyi fizetést-állapíthat mag az osztályára és az intézményeire vonatkozóan. Más osztályvezetőknek ilyen joguk nincs, de ninos meg ez a jogköre a Vu.elnökének sem. \„ Ezekre a kérdésekre felhívtuk a minisztérium figyelmét, a Vv. vezetői is eljártak az illetékes szerveknél, és reméljük, hogy ebben a tekintetben előrehaladás lesz. Az osztályok - látva azt, hogy ez e„vi kérdsek is az egyes szakminisztériumok területére csúsztak- természetes, hogy ott érezték, és ott látták az erőt, ennek következtében úgy vélték, hogy ők s elsősorban a szakminisztériumtól fügnek és csak azután a Vu-tól, vagyis ők elsősorban a szakminisztérium szervei.Sőtvme g kell mondanom,hogy /OÁ !
