1956. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
211
/ i hány szakaszban összefoglalná azt a oélt, amelyet ennek a rendeletnek biztosiöunia kell, hogy tehát egy világváros általában nem állattartóéi terület. Mégis vannak a városnak olyan réezei, amelyekben ma még lehet állatot tartani, de Öt év múlva anakronisztikusán fog hatni. Beépítjük a várost ott is, ahol ma még valóban álak vannak. Xüvratkez ősképem nem szabad megkötiünk a tanács kezét abban, hogy negfelelóén, gyorsan, határozottan intézkedjék. Gondolo itt a kora rüls ti tanácsokra. Márpedig ha hosszam és bonyolult eljárásról \ van azé, akkor az egyes kerületek nehéz helyzetbe Kerülnek,hiszen már ma ic egészen más a helyzet egy kerület e.yik végében, mint a másikban. A II.kerület nyugati oldala például mezőgazdasági jellegű, keleti oldala pedig a Dunára támaszkodva világvárosi jellegű. Rózsadombi része pedig üdülőhely-számba megy, szép villák épületek ott, lakőisága is jelentősen kezd megváltozni. Ha egy kerületnek az öaszététele ilyen - márpedig nem lo egy ilyon kerület van a fővárosban - akior a szabályozás szükségszerűen merev lesi, ha mindenütt meg akarja kötni a kerületek kezet. A rendelet tehát olyan legyen, ho<_y minden intézkedési lehetőség t megadjon a kerületeknek, amelyeknek végkő fokon intézkedniük kell ezekben a kérdésekben. Egy rendeletet elfogadni ugyanié végtelenül könnyű, de az állampolgárok kérvény- és panaszáradata, u- mellyel amegyüttélés zavaros pillanataiban elöntik majd a kerületi N, • tanácsokat 2-3 év múlva, nehéz helyzetet teremt. Olyan jogszabályt kell tehát alkotni, amely minden intézkedésre világosan ad módot ie lehetőséget. H a r r e rí Egyetértek az al, hocy ne olyan szabályrendelettel akarjuk megoldani ezt a kérdést, amely komikusán hat, amely 16 szakaszból All, holott sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani a kérdést. tt Sajnálom, hogy ninos nálam az Épitési Szabályzat. Am Ugyanis megmondja, hoty az akkori helyzethez képest hol szabad ém krC , M«« --.mm
