1956. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
j- 4 ~ szervezetlenség, a. hibás adminisjttW.eiő, anyag, alkatrész, munkaerő, / technikai felkészültség, göngyöleg- ée fuvareszközök hiánya, az elavult gépok, gyakori géptörések, végűi az ár jóváhagyás késedelme voltak. Az ogyos átszervezések, létszám*sökkentésok, a begyűjtés nehézségei és a ké»műipq,ri vállalatoknál a bedolgozók munkáját érintő normarendezés ugyanezekkel a következményekkel jártak. Az épitési kivitelezéseknél viszont eredményként emelhetjük ki, hogy a lakóknak a tatarozás időtartamára történő ideiglenes olhelyozeso, valamint a kivitelezési munkák átsorolása, végűi beruházásoknál a hitelfedezet elégtolonségo, vagy zárolása sokkal kövesebb volt és kisebb zavarokat okozott, mint a korábbi időszakokban. 7. A minőségromlás a könnyűiparban és különösen a textil- és a konf űcioárunál volt feltűnő. A rossz alapanyagollátás és a nagykoroskedo- lcm gondosabb minőségi ellenőr zéso következtében a minőségi kötbérügyek az ügyforgalom 50/-át totték ki. A kiskereskedelemnél a minőségi ellenőrzés azonban még mindig nőm kielégítő, s onnok oka az anyagi érde- koltség hiánya, mely abból oredt, hogy a szállítások tulnyomólag szerződésen kivül történtek, s igy a minőségi kötbért az állam javára kellett megítélnünk. Ezen a helyzoton az 1956. január hó 4.-én éUtbelcp- totett 1/1956.Bk.M.sz. utasítás eegit, mely a minőségi kötbéreket a kiskeroskedolem számára az áruszállítási feltétolokbcn biztosítja. Az ogyos közszükségleti cikkek leggyakrabban előforduló hiányosságait példatárunkban iemortotjük, s itt csak a rossz anyagi olhas znál ást, a hibás szorvozóst. a szakounkáehiányt, az öntvéhyok rejtott hibáit, a gondatlan tárolást, a raktárkapacitás olégtalonségét, a hiányos csomagolást, s a szabvány alóli felment ósok n^m, vagy késői szorgalmazás-t, mint a minőségromlások leggyakoribb okait emeljük ki. II. A döntőbizottság működése. 8. A terv- és szerződési fegyelem megszilárdítása érdekében kifejtett ténykedéMinket jelentésünk már tartalmazza. A Minisztertanácsnak az i- pari termelés megjavítására és a műszaki színvonal emelésére vonatkozó felhívása és pártunk Központi Vezetőségének 1955. novemberi határozatai ujabb célokat tűztek működésünk elé. Ezeket a további feladatainkat a szerződési viták gondos eldöntésével és úgy teljes! tót tűk, hogy határozataink a vállalatokat a technika fejlesztésére, a gyártmányok korszerűsítésére és a minőség megjavítására ösztönözték. A szerződések nem- teljesitósével ás a oinőségrontással kapcsolatos jogviták eldöntésénél az alkalnhazott jogkövetkezményeket attól tottük függővé, hogy a szerződésszegés mennyibon származott a gépok kellő ki nőm használásából, a hibás munk-jiszurvezésbŐl, a termelési utasítások be nem tartásából^ a munkafegyelem lazításából, a minőségi ellenőrzés hiányosságaiból ós mennyiben hátráltatták az önköltségek kedvező alakulását. Határozataink igy mélyebben vizsgálták a vállalatok működését, tartalmasabbakká lettek és jobban megfeleltek a népgazdasági követ elme nyéknek. Ez a minői ségi javulás megállapítható abból a 200 db. feljegyzésből, - jnelyeket az az egyes főhatóságokhoz intéztünk, -, a számos fontos népgazdasági probiéműan helyes gyakorlati megoldásokhoz vezettek. Erre utal egyúttal, hogy n felek a befejezett ügyek 77».-ában nyújtottak bo jogorvoslatot, s ezek közül is csak 2fi volt sikeres, A beérkezett 22.255 ügydarabból 18,886 darabot fejeztünk be. Az 5.747 Ugydarabból álló hátralék onnan származott, hoey 1955.novumber hó 15. £ I i
