1955. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
i J e len t_ é_jg e puné azu.- gok 'intazcuo?ől. A czocializmus nagy tanítói rámutattak arra, hogy a szocializmie. felépítőso nem oldható meg a dolgozó tömegek bevonása nélkül. Különösen jelentős szerepük van az állami ellenőrzésben, a feltárt hibák megbirálásóval, javaslatai' - kai, kezdeményező erejükkel tevékeny résztvevőivé válnak az államhatalom gyakorlásának. Ezért ug a Szovjetunióban, mint a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával a népi demokratikus országokban minden eszközzel segiti!:'a .tömegek ez irányú törekvését, a bírálat minél szélesebbkörü kifejlesztését. Alkotmányunk ezt kifejezésre juttatja és a dolgozó tömegek széleskörű bevonását az államhatalmi tevékenység minden területén biztosítja. A tanácsoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek kötelességévé teszi, hog közvetlenül n lakosságra támaszkodva, biztosítsák a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését éa ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában* Az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően a tömegekkel való kapcsolat elmélyítése a Fővárosi Tanács munkájának alapvető célkitűzése* Ennek gyakorlati szervezése sokirányú. Jelentős ezek közül lakosság bejelentésének, egéni paru>- szainak, kezdeményezésének, észrevételeinek meghallgatása é-c orvoslása. Az 1954. I* törvény szabályozta a lakosság biráliti jogát, törvényben biztosítsa az állami szervek munkájával szemben gyakorolt bírálat szab őságét. A Fővárosi Tanácsnál már a törvény megjelenése előtt is foglalkoztok a panasz- ‘levelek intézésével* A Minisztertanács Elnökének 1954. január 7-én kelt utasítása szerint pedig a VB. megszervezte a Munkáslevelezési és Panaszügyi Cso portot, mely működését 1954. január 2o-án kezdte meg. Jelenleg az lopS7l955V M*T. rendeletnek megfelelően Panasziroda elnevezés alatt működik •Az eltelt idő alatt a Csoport, később iroda a kezdeti nehézségeket leküzdötte. A szükséges átszervezés is végrehajtásra került, ug hog munkája megjavult, azonban azt a színvonalat, amelyet az 1954. I. tör vég biztosítani ki ván, a lakosság észrevételeivel és bírálataival való foglalkozás terén, meg ma sem értük el. A lakosság bejelentéseinek intézésében tapasztalt hibák főbb oka, hogy eg os szakigazgatási szervek vezetői még mindig nőm-'tekintik eléggé a lakosság bejelentéseit, észrevételeit és bírálatait munkájuk fontos, segítő eszközének. lg pl. a XIV. Lakásosztály és a Lakásgazdálkodási Igazgatósig julius havi jelentését, amely módot nyújtana a tömeges panaszokat kiváltó” hibák megismerésére és felszámolására, csak augusztus 25-án küldte meg. Kgyeo vezetők tehernek,és a rendszeres folyamatos tünkét zavaró, felesleges munkának tekintik a panaszlevelek vizsgálatát és ezeket sok esetben gyorsai/, felületesen intézik el. Ennek következtében a bejelentések több esetben ann.-l a ezer. 'ly nél kötnek ki* aki ellen a panaszt tetté’:. Az 1954. I. törvény azt szigorúan 'tiltja. Példa erre az egészségügyi Osztály őr. Károssá Pfeífer József megbízott csoportvezetője, aki egy panaczlevelőt, amely' nz V. kerülőt Selloianisz-u, 1* Fogszabályzó Intézet igazgatójának ténykedését ós múltbeli magatartását tartalmazta, kiküDdte az igazgatóhoz kivizsgálás vágott. A választ az igazgató azzal küldte meg, hogy véleménye szerint a Fővárosi Tanács tisztább képet kapna, ha ez ügyben az .intézet dolgozóit is meghallgatná. Az Egészségügyi Osztály fegyelmi eljárást inditott dr. Karossá Pfeifor József ellen és szabálytalan intézkedése miatt szóbeli■■ fig"moziétést kopott. Sok esetben vétettünk a törvény ellen, amikor a válaszadásra a törvényben előirt 5o napos határidőt nem tartottuk be. Természetesen nem lehet ennél a kerülésnél csak a szakigazgatási szerveket hibáztatni, mert nagyban hátráltatja a % I
